Osztályozhat a tanár csak egyes és ötös érdemjeggyel? Közoktatás
Székács Linda

Osztályozhat a tanár csak egyes és ötös érdemjeggyel?

"Gyermekem gimnazista és az egyik tanár azt mondta, hogy nála csak 5-ös és 1-es osztályzat létezik. Az 5-ös ponthatára mondhatjuk, hogy normális, de az alatt csak 1-est kaphat mindenki. Ezt lehet így csinálni?" - fordult hozzánk ezzel a kérdéssel egy szülő.

Az erre való választ a Nemzeti Köznevelési Törvényben érdemes keresni, amely szerint a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg. Kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési és számonkérési technikákat, a félévi, év végi osztályzat meghatározásánál pedig az érdemjegyeket akár eltérő súllyal is figyelembe veheti.

A pedagógus értékelési autonómiája ugyanakkor az Oktatási Jogok Biztosa és a törvény szerint nem korlátlan. A pedagógus az adott iskola pedagógiai programjában meghatározott szabályokon belül hozhat döntést az értékelési és számonkérési módszereiről.

"A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bo) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket. Ugyanezen bekezdés bi) pontja alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint pedig az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, valamint az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait" - írják.

 

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.