Nem tudni milyen súlyos büntetést lehet kiszabni az elkövetőre, ha az elmúlt hónapokban bántalmazott egy pedagógust Közoktatás
Tornyos Kata

Nem tudni milyen súlyos büntetést lehet kiszabni az elkövetőre, ha az elmúlt hónapokban bántalmazott egy pedagógust

Ugyanis több mint négy hónapon keresztül nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé a pedagógusok.

Idén január 1. és május 11. között egy jogalkotási rendellenesség miatt a pedagógusok nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé, tehát, ha valaki ez idő alatt bántalmazott egy pedagógust, az enyhébb büntetéssel is megúszhatja – hívta fel a figyelmet a helyzetre a hvg.hu.

A Belügyminisztérium (BM) a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezését, – amely a közfeladatot ellátó személyi jogállást kölcsönözte többek közt a pedagógusoknak is – május 11-től visszaépítette a törvénybe.

A lap szemléltetésként leírta, hogy a közfeladatot ellátó személyi jogállásnak köszönhetően például egy olyan esetben, amikor egy pedagógust bántalmaznak nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva, a tettest a súlyos testi sértésen felül a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetéséért is el lehet ítélni. Ez azt jelenti, hogy akár 7,5 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá, a státusz hiányában azonban legfeljebb 3 év szabadságvesztéssel büntethető.

A BM szerint a rendelkezés ideiglenes hiánya nem jelentette azt, hogy ez idő alatt a pedagógusok elvesztették volna a kiemelt védettséget nyújtó státuszukat. De valójában a bíróságok nem minősíthetnék közfeladatot ellátó személynek a pedagógus sértettet, ha az elkövetés vagy az elbírálás pont a kérdéses hónapokban történt. Bár a köznevelési törvényből önmagában is levezethető, hogy a pedagógusok közfeladatot ellátó személyek.

Egyelőre nem tudni olyan esetről, ahol ez az elméleti jogi patthelyzet gyakorlati problémákat is okozott volna. Ha mégis kiderülne, hogy történt ilyen, akkor a bírói gyakorlatnak kell valahogy megfelelő választ adnia erre az anomáliára.

A HVG-nek nyilatkozó ügyvéd, Magyar György szerint a kormány rapid jogalkotásánál gyakran tapasztalható az elhamarkodottság és az átgondolatlanság, amely lényeges ellentmondásokat eredményezhet a jogrendszerben, ellehetetlenítve a jogalkalmazók, tehát az állampolgárok, bíróságok számára az alkalmazkodást.