Az év első kormányinfója rögtön a pedagógusbérek emelésével kapcsolatos információkkal indult.
Idén átlagosan 672 ezer, jövőre 812 ezer, 2026-ban pedig 880 ezer forint lesz a pedagógusok (bruttó) átlagbére - beszélt róla Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A béremeléssel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a kormány álláspontja mindig is az volt, hogy a pedagógusok megbecsültsége elmarad a kívánatostól, de a mostani magas infláció és nehéz költségvetési helyzet miatt ehhez szükség volt az uniós forrásokra. A béremelésre egyébként körülbelül 6000 milliárd forintot fordítanak, amiből 1,77 milliárd eurót (körülbelül 700 milliárd forintot) biztosít az Európai Bizottság, ami "a Magyarországnak járó" uniós forrás.
A béremelésben a tanárok, óvónők és a szakképzésben dolgozók részesülnek, a 32,2 százalékkal emelt béreiket már februárban megkapják.
A cél továbbra is az, hogy 2026-ra a pedagógusbérek elérjék a diplomás bérek 80 százalékát.
"Bízunk benne, hogy ez a magyar közoktatás színvonalának növekedéséhez is hozzá fog járulni" - tette hozzá.
�������� Ebben a ciklusban megduplázzuk a tanárbéreket. 2026-ban 880 ezer forint lehet az átlagbérük. /Gulyás Gergely/
Posted by Magyarország Kormánya on Thursday, January 18, 2024
A közmédia kérdésére Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy a tanárbéremelés "legnagyobb ellenségei" a baloldal után a szakszervezetek, akik szerinte "ellenezték" a béremelést.
A miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu arra vonatkozó kérdésére, hogy megnyugtató-e a szülők számára az, hogy a státusztörvény rendelkezései alapján az alsós tanítók 2024-ben már a 7. és 8. osztályosokat is taníthatják azt válaszolta: szerinte a béremelés hatására ugrásszerűen emelkedni fog a jövőben a pedagógusok száma, tekintve, hogy a most erre a pályára készülők már jóval magasabb bérekre számíthatnak.
Szerinte ugyanakkor általánosságban azt állítani, hogy tanárhiány van, nem pontos, és bár "előfordulhat", hogy 1-2 iskolában valóban berendelik majd az alsós tanítókat a felső tagozatba, de általánosságban nem ez lesz a gyakorlat.
A kormányinfón az Erasmus Programról is szó esett. Ezel kapcsolatban Guláys Gergely azt mondta: jelenleg még mindig nincs megállapodás, de az Európai Bizottság "a saját tettének súlyát felismerve" arra eddig még mindig hajlandó volt, hogy kitolja a határidőt, így remélhetőleg hamarosan a várt megállapodás is megszülethet.
A PDSZ Gulyás Gergely kijelentésével kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta ki, melyet teljes hosszában közlünk:
A PDSZ határozottan visszautasítja Gulyás Gergely 2024. január 18-i Kormányinfón elhangzott, tanárbéremelésekkel kapcsolatos állításait.
A szakszervezetek – így a PDSZ és a PSZ – több, mint 2 éve tartó sztrájktárgyalást folytattak és folytatnak a mai napig többek között a pedagógusok béremeléséért is. Ennek érdekében hirdettek országos sztrájkot, valamint ehhez csatlakozott megannyi diák és szülő, s nőtte ki magát példaértékű módon oktatási mozgalommá a kezdeményezésük. A jelenlegi 32,2%-os tanárbéremelés, illetve az, hogy ez a béremelés mindenkinek jár, vagyis nemcsak a közoktatásban, hanem a szakképzésben dolgozók számára is, ezeknek a sztrájktárgyalásoknak, az azokat követő országos sztrájknapoknak, valamint az oktatási mozgalom tüntetés- és akciósorozatainak köszönhető egyértelműen!
Határozott álláspontunk, hogy Gulyás Gergely célja ezzel a kijelentésével nem más, mint a politikai hangulatkeltés annak érdekében, hogy a kormány folytathassa a szakszervezetek ellehetetlenítését célzó programját. Ennek részeként adták ki először a státusztörvény keretén belül a Lex PDSZ-t, mely a 10%-os reprezentativitási küszöböt vezeti be a kormánnyal folytatott tárgyalások kritériumaként, hátráltatva ezáltal az érdekképviseleti munkánkat, majd 2024 januárjától a MÁK-on keresztüli tagdíjlevonást is megszüntették, súlyosan akadályozva ezáltal a szakszervezetek működését.
A PDSZ álláspontja alapján tehát a pedagógusbéremelés összességében a jogaikért kiálló diákok, pedagógusok és szülők közös fellépésének eredményeként valósult meg, az Európai Uniónak pedig kulcsszerepe volt és van az EFOP PLUS keretében a kormány által tett vállalások behajtásában.
Ha a PDSZ nem emelte volna föl a szavát elsőként a pedagógushiánnyal és az elégtelen pedagógusbérekkel kapcsolatban, akkor a kormányban még ma sem lenne politikai akarat az oktatási rendszerünkön tátongó szakadékok foltozgatására.
Hangsúlyozzuk: a pedagógusbér-emelés csak az első lépcsőfokot jelenti az oktatás minőségének jelentős mértékű javításához vezető úton, hiszen ez a legalapvetőbb eszköz a pedagógusok pályáról való elvándorlásának megállítására, valamint a pálya vonzóvá tételére az arra rálépők irányában. Ennek biztosítása nélkül nem lehet tovább lépni a magas, európai színvonalú oktatás megteremtésében. Ilyen további lépésnek számít: a munkaterhelés csökkentése mind a diákok, mind a pedagógusok számára; a helyi autonómia helyreállítása az oktatási intézmények esetében; a NAT szakemberek általi revideálása. Fontos ugyanis, hogy az oktatási rendszerünk ne csak élhető, hanem minőségi tudást is biztosító rendszerré váljon, amelyben diákok, szülők és pedagógusok egyaránt szívesen vesznek részt.
A PDSZ továbbra is ezen célok mentén fog küzdeni nemcsak az oktatási területen dolgozókért,hanem az oktatási rendszer átfogó és radikális reformjáért is.
