A tavalyi teljesítményük alapján emelkedik az oktatók fizetése a szakképzésben Közoktatás
Tornyos Kata

A tavalyi teljesítményük alapján emelkedik az oktatók fizetése a szakképzésben

Nemcsak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények oktatói is számíthatnak béremelésre.

A köznevelésben tanító pedagógusokkal ellentétben a szakképzésben dolgozó oktatóknál már az elmúlt évi teljesítményüktől is függ, hogy milyen arányban részesülhetnek a januártól megígért, átlagosan 32,2 százalékos béremelésből – derült ki a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Népszava kérdéseire küldött válaszából.

A köznevelésben dolgozó pedagógusok esetében már egy kormányrendelet is rögzíti az átlag 32,2 százalékos béremelést, valamint egy koncepcióban meghatározták azokat a minimumösszegeket, amelyeket a különböző besorolású pedagógusoknak meg kell kapniuk, a szakképzésben oktatóknál azonban nem történt ilyen. A KIM válaszából kiderült, hogy nem is lesz ilyen, ugyanis "a közneveléstől eltérően a szakképzés oktatóit a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatják, a béremelés végrehajtásához nincs szükség kormányrendeletre."

Közölték azt is, hogy a béremelés végrehajtásának egyik kiindulópontja a szakképzésben tavaly lezajlott oktatói teljesítményértékelés lesz. Hozzátették: nemcsak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények oktatói is számíthatnak béremelésre.

A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor azt mondta a lapnak, hogy a tavalyi értékelésnek vannak aggasztó tapasztalatai. Tudomása szerint előfordult, hogy a szakképzési centrum visszadobta az eredményeket, amikor egy-egy oktató szerintük túl magas pontszámokat ért el. Állítása szerint volt olyan is, hogy valaki több, más kevesebb pontot szerzett, mégis ugyanakkora (5 százalék körüli) béremelést kaptak.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.