Több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák méretteti meg magát szombat délelőtt, a legtöbben ráadásul életükben először állnak komoly vizsgahelyzet előtt. Fontos azonban észben tartani, hogy a riogatásokkal ellentétben akkor sem lesz senki utcaseprő, ha a felvételi vizsgán rosszul teljesít, és nem kell mindenkinek „versenyistállónak” is nevezett topgimnáziumban végezni ahhoz, hogy sikeres felnőtt legyen belőle.

Az egész életed ezen múlik.

Gyakran használunk ilyen és ehhez hasonló, finoman szólva is költői túlzásokat a vizsgahelyzetekre, legyen szó a középiskolai felvételiről, érettségiről, egyetemi felvételiről, vagy bármilyen egyéb vizsgáról. Pedig senkinek nem dőlt még romba az élete, ha elsőre nem ment át a nyelvvizsgán, nem szerezte meg a jogosítványát, sőt, egy rosszul sikerült érettségit is újra meg lehet írni, és hallottunk már olyan egyetemistáról is, aki jócskán 70 év fölött jutott be valamelyik felsőoktatási intézmény képzésére.

Érdemes ezt észben tartania annak a 72 ezer negyedik, hatodik- és nyolcadik osztályos diáknak is, akik ma délelőtt írják a központi felvételi vizsgát.

A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, illetve a kilencedik osztályba készülő diákoknak szombat délelőtt 10 órától egy 45 perces matematika, és egy szintén 45 perces magyar feladatlapot kell megírniuk, aminek az eredményei a legtöbbek számára eldöntik, hogy milyen középiskolában folytatják a következő év szeptemberétől a tanulmányaikat.

A csalódottságon túl azonban akkor sem történik semmi, ha a központi felvételi nem sikerül a legjobban, és akkor sem dől össze a világ, ha emiatt esetleg nem sikerül bejutni az „álomiskolába.”

A szülők jobban izgulnak, mint a gyerekek

„Több mint húsz éve foglalkozom gyerekekkel, fiatalokkal, vagy fiatal felnőttekkel, így biztosan állíthatom, hogy nem múlik ezen az életük, pláne nyolcadikban” – nyilatkozta az Eduline-nak Császár Gabriella pályaválasztási tanácsadó hozzátéve, hogy az is rendben van, ha egy 14 éves gyereknek egyelőre fogalma sincs, mi szeretne lenni a jövőben.

A szakember szerint a felvételi vizsgákkal kapcsolatban inkább a szülőket kell megnyugtatni arról, hogy nincs minden veszve akkor sem, ha nem jól sikerül a vizsga, ők ugyanis – főleg a jelenlegi oktatási helyzetben – hajlamosabbak jobban „ráparázni” arra, hogy végül melyik iskolába nyer felvételt a gyerekük. Egyrészt azért, mert szeretnék, hogy a képességeinek megfelelően a lehető legjobb oktatást kapja, másrészt viszont az sem egyedi eset, hogy a szülők a saját meg nem valósult álmaikat, vágyaikat a gyerekeiken keresztül igyekeznek beteljesíteni, és rájuk erőltetni a saját elképzeléseiket. Emiatt a pályaválasztási tanácsadó tapasztalatai szerint sokszor már hónapokkal a vizsga előtt elkezdik nyomasztani a gyerekeiket az írásbeli felvételire felkészítéssel - felesleges stressznek kitéve őket – és folyamatos konfliktusforrás lehet az is, ha nem értenek egyet a döntésben.

„Semmit nélkülük, helyettük, róluk. Nekem ez az elvem”

– mondta ezzel kapcsolatban a szakember.

Segíteni, irányt mutatni viszont természetesen lehet, és sok esetben kell is, hiszen – jobb esetben – a szülők ismerik a legjobban a gyerekeiket és azok képességeit, a támogatásuk pedig nélkülözhetetlen. Tudni kell azonban elfogadni, ha a gyerek gyengébb képességű, mint amilyennek a szülei hiszik, vagy ha annak ellenére, hogy a szülei háromdiplomás értelmiségiek, ő nem szeretne egy „versenyistállóként” is emlegetett, nagyon erős középiskolában továbbtanulni, esetleg arra vágyik, hogy asztalos, pék vagy fodrász legyen.

De még ha közös is az akarat és sikerül is bekerülni a vágyott iskolába, egyáltalán nem biztos, hogy az érettségijét vagy a szakmáját is ott szerzi majd meg a jövendőbeli középiskolás, hiszen a bejutás nem minden esetben egyenlő a bent maradással is. Sok múlik az osztályközösségen, a diák egyéni beilleszkedőképességén és az idő közben változó elképzelésein is.

Akár tanév közben is lehet változtatni

Fontos tudni, hogy lehet váltani, ha valami miatt mégsem olyan az adott középiskola, mint amilyen a felvételikor vagy a nyílt napon tűnt, vagy ha rossz az osztályközösség, esetleg idő közben kiderül, hogy túl erős, netán túl gyenge az intézmény.

Ennek folyamata egyszerű is lehet, de kulcsfontosságú szereplő benne az az iskola – vagyis a befogadó intézmény – hogy átveszi-e vagy át tudja-e venni a diákot vagy sem, tehát milyen az átjárhatóság intézmény és intézmény között. Ha a diák szívesen folytatná a tanulmányait máshol, és megvannak a potenciális lehetőségek, akkor egyeztetni kell a lehetséges intézmények igazgatóival, akik a legtöbb esetben – amennyiben van hely valamelyik osztályban - arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a diák és a szülei ellátogassanak az intézménybe, és akár még a tanórákra is beüljenek. Ha pedig valamelyik iskola szimpatikusnak tűnik, és az iskola vezetése is az átvétel mellett dönt, kiállítanak egy befogadó nyilatkozatot az elbocsátó iskola számára arról, hogy az érintett diák a továbbiakban náluk tanul. A felvételt ezt követően rögzítik.

A pályaválasztási tanácsadó szerint ugyanakkor ilyenkor nem érdemes várni. Míg a sima, négy évfolyamos gimnáziumokban viszonylag könnyű az átmenet szinte bármelyik évfolyamon, manapság egyre több gimnáziumban indítanak speciális osztályokat, ahonnan már nehezebb befogadó iskolát találni (például egy magyar-olasz szakos évfolyamon), nem beszélve a szakiskolákról és a technikumokról, ahol az alapozó tárgyak elvégzése után a diákok szakmát tanulnak.

Császár Gabriella szerint éppen emiatt célszerű még 9. osztályban intézkedni, ha valami "nincs rendben”, hiszen ilyenkor még a technikumokban is csak úgynevezett alapozó tantárgyak vannak a szakmákhoz kapcsolódóan, így az sem lehetetlen vállalkozás, hogy egy cukrász szakos diák inkább fodrász szakra menjen át. Ehhez hasonló átjárásra viszont a szakmai tantárgyak miatt a későbbiekben már aligha lesz lehetőség.

A szakember azonban már arra is látott példát, hogy egy diák 2 évvel az érettségi előtt váltott iskolát, ráadásul jobb, a HVG középiskolai rangsorának élén szereplő egyik intézményre (ahová korábban a középiskolai felvételi során nem vették fel) közvetlenül azelőtt, mielőtt fakultációt kellett választania az emelt érettségire készüléshez. Ehhez viszont a kiemelkedő tanulmányi eredmények mellett különbözeti vizsgát is kellett tennie.

Ha sehová sem sikerül bejutni

Viszonylag ritka, egy kevés tudatossággal elkerülhető az olyan helyzet, hogy egy diák egyetlen általa megjelölt intézménybe se kerüljön be. Ha ez mégis előfordul, fontos tudni, hogy a tankötelezettség miatt egyetlen 16 éven aluli kiskorú sem maradhat intézmény nélkül, így ők a pótfelvételi során azokba az iskolákba jelentkezhetnek, ahol maradtak üres férőhelyek, „legrosszabb” esetben pedig úgynevezett „köteles iskolák” is vannak, ahová kötelesek az iskola nélkül maradt diákokat felvenni.

Hogy ez ne forduljon elő, a pályaválasztási tanácsadó szerint - elsősorban a szülőknek - helyén kell kezelni egy diák képességeit. Ha nem éltanuló, akkor ne jelöljenek meg csak olyan iskolákat, ahová a jók közül is csak a legjobbak kerülhetnek be, és legalább a harmadik vagy negyedik helyen szerepeljen a listában olyan intézmény is, ahová könnyebb bekerülni, és ahová önszántából menne a felvételiző diák, nem azért, mert nem maradt más lehetőség.