A finn társadalomra sokként hatott, hogy milyen mértékben esett vissza a tanulók pontszáma szövegértésből, matekból és természettudományokból.

Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet kutatója a hvg360-nak úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években már lehetett látni, hogy baj van a finn oktatási rendszerrel. Ennek egyrészt a szakember szerint az az oka, hogy társadalmi változások Finnországot sem hagyták érintetlenül. Ezzel párhuzamosan a társadalmi-gazdasági különbségek a balti államban is egyre inkább összefüggésbe hozhatók lettek a gyerekek eredményeivel.

Ez a világ nagy részén sajnos teljesen hétköznapinak számító jelenség teljesen új volt Finnországban. A leggyengébben és legjobban teljesítők között ráadásul nemcsak kimutathatóvá vált a társadalmi-gazdasági különbség, hanem egyre nőtt is.

- mondta Fenyvesi, majd hozzátette, hogy alig két héttel a hivatalos PISA-eredmények után a finn kutatók kiadtak egy tudományos elemzést az adatokról. Ebből kiderült, hogy a korábbi kimagasló teljesítmény hátterében az állt, hogy viszonylag kevés volt a gyenge tanuló a rendszerben, de még az ő eredményük is viszonylag magas volt a többi országhoz képest.

A 2022-es felmérésen a gyenge tanulók aránya nőtt a legjobban, emellett pedig a legrosszabbul teljesítők eredménye nagyon sokat romlott.

Fenyvesi kiemelte, hogy ugyan a nem bevándorló finn gyerekek eredményei jobbak voltak, mint az első és második generációs bevándorló gyerekekéi, de az előbbiek sokkal nagyobb arányban estek vissza, mint az utóbbiak. Vagyis nem a bevándorló gyerekek eredményei okolhatók az elkeserítő trendért. Ennek a hátterében az állhat, hogy egyre szembetűnőbbek az iskolák közötti különbségek, ami korábban szintén nem volt jellemző Finnországra.

Egy gyerek bármelyik iskolába lépett be, ott ugyanolyan eséllyel válhatott azzá, amivé csak akart, tudott, mint máshol. Azaz, az utóbbi években megjelentek és nőttek az iskolák közötti és az iskolán belüli különbségek is.

- fejtette ki a kutató.

A finn rendszeren a repedéseket jól mutatja, hogy 2022-ben egyhetes országos sztrájkot tartottak a pedagógusok, hogy fizetésemelést harcoljanak ki, valamint, hogy nagyobb társadalmi megbecsültséget érjenek el. Az új kormány ezzel párhuzamosan tandíjat vezet be a nem uniós állampolgároknak, amellyel megtört az a konszenzus, hogy ingyenes oktatás jár mindenkinek. Mindezt úgy, hogy a 2000-es évek elején nem volt kérdés, hogy Finnországnak egyetlen esélye az oktatás, oda kell vonzani a legokosabb embereket a világ minden tájéról, ezért az ország mindenkinek biztosította is az ingyenes felsőoktatást, aki ott él vagy letelepedési engedélyt kapott.

A teljescikket a hvg360-on tudjátok elolvasni, ahol többek között az is kiderül, hogy milyen következtetéseket vontak le a finnek a 2022-es PISA-eredményekből, és miért példaértékű az észt oktatás.