Bár szövegértésből és matematikából tovább romlott a magyar diákok teljesítménye, de természettudományból sikerült javítaniuk – derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-mérés eredményeiből.
December elején írtuk meg, hogy megérkeztek a PISA-eredmények: kiderült, mekkora kárt okozott az online oktatás. A felmérés feladataiban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra. A mérést alapvetően háromévente végzik, de a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi egy évvel későbbre, 2022-re tolódott.
A természettudományos eredmények
A PISA-vizsgálat a 15 éves diákok természettudományos kompetenciáit is méri: igaz csak egy ponttal, de a magyar diákok átlag felett teljesítettek. 486 pontos eredményt értek el a természettudományi teszten, ami statisztikailag nem tér el az OECD-tagországok átlagától.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy a magyar diákok természettudományokból a németekkel, osztrákokkal, belgákkal, hollandokkal és franciákkal egyértékű átlageredményt értek el, és nem utolsó sorban magasabb pontszámot szereztek, mint például a norvég, olasz, szlovák, román és bolgár tanulók.
| PISA-vizsgálatok |
| A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja, hogy felmérje a 15 évesek alapvető ismereteit, kompetenciáit, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz kellenek. A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD-országok mellett partnerországok is részt vesznek benne - így nemcsak a diákok, hanem a különböző országok teljesítményét is össze lehet hasonlítani. |
A PISA 2022 természettudományi vizsgálatában Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína bizonyultak a legsikeresebbnek. Az Európai Unió tagországai közül Olaszország, Málta, Szlovákia, Görögország, Románia, Bulgária és Ciprus maradt el az OECD-országok átlagától.
A három tudásterületet nézve Magyarország régiós szinten a középmezőnyben szerepel. A lengyelek, csehek és az osztrákok egyértelműen jobb eredményt értek el, és a szövegértést leszámítva a szlovénok is előttünk végeztek. Viszont a horvátokat, a szlovákokat, az ukránokat és a románokat megelőztük.
Az online oktatás hatása
Az összefoglaló jelentésben kiemelik, hogy az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a Covid19-járvány a tanulói teljesítményre nagyon jelentős hatással volt, hiszen számos országban több hónapig online tanultak a diákok. Ez az országok jelentős részében komolyabb romlást okozott az előző mérés eredményeihez képest, amit az OECD-átlag csökkenése is mutat. A magyar iskolák a 2020-as második félévben és a 2020/2021-es tanévben a szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva, az OECD-országok körében ez az arány 51% volt.
Az előző méréshez képest három olyan ország van, amely mindhárom területen javította a teljesítményét, igaz alacsony szintről emelkedve: Brunei, Tajvan és a Dominikai Köztársaság. Az észak-európai országokra gyakorolta a legnagyobb hatást a mögöttünk hagyott négy év, hiszen az izlandi diákok eredményei mindhárom területen drasztikusan romlottak, de matematikából és szövegértésből több mint 20 pontos csökkenés figyelhető meg például a finn, a lengyel és a holland tanulók körében is.
