Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjének meghallgatásával folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak pere a Fővárosi Törvényszéken - számolt be róla a 444.

Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet közel egy éve, 2022. november 30-án bocsátották el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségi akcióik miatt. A kirúgott pedagógusok formális jogellenesség és az egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés miatt perelték be a tankerületet, jelenleg fejenként 1-1 millió forint sérelemdíjat követelnek.

A tankerület vezetőjét, Rábel Krisztinát eredetileg szerdán hallgatták volna meg, ő azonban nem jelent meg a tárgyaláson, mert állítása szerint nem jutott el hozzá az idézés. Emiatt a pénteki tárgyaláson a bírónő figyelmeztette, hogy "mostantól nem fog beleférni az, hogy valakit idéz, és az nem jelenik meg, ahogy az sem, hogy nem nyújtják be időben a szükséges iratokat," majd Rábelnek arról kellett nyilatkoznia, hogy kinek a döntése volt az említett tanárok kirúgása, és hogy kapott-e utasítást felülről.

A kérdésre válaszolva a tankerületi vezető elmondta, hogy a Külső-Pesti Tankerületben az említett időszak alatt 43 iskolából összesen 13 iskolában volt polgári engedetlenség, aminek időtartama 13 iskola közül 8 iskolában 50 óra alatt volt, két intézméyben viszont 100 óra feletti, a Karinthy gimnáziumban körülbelül 440 óra.

„Ha valahol több mint egyheti kimaradást láttunk, ott már azt gondoltuk, hogy az veszélyezteti a tanítást. Név szerint is figyeltük, hogy ki hol engedetlenkedett, és vonalat kellett húzni, mert félő volt, hogy nem tudunk tanévet zárni. Megnéztük, hogy kik húzzák a számokat, és én azt a vonalat húztam meg, hogy aki 20 órát, tehát körülbelül egy hetet nem dolgozott, ott lépni kell”

- mondta Rábel Krisztina.

Azzal kapcsolatban, hogy egyeztetett-e a kirúgásokról a munkaügyi perben szintén érintett Belső-Pesti Tankerülettel - hiszen Marosi Beatrix ugyanezen a novemberi napon rúgott ki tanárokat - Rábel Krisztina nemmel válaszolt. Állítása szerint a kirúgásokról a Klebersberg Központtal egyeztetett, a döntést azonban ő hozta meg.

„Ha valahol több mint egyheti kimaradást láttunk, ott már azt gondoltuk, hogy az veszélyezteti a tanítást. Név szerint is figyeltük, hogy ki hol engedetlenkedett, és vonalat kellett húzni, mert félő volt, hogy nem tudunk tanévet zárni. Megnéztük, hogy kik húzzák a számokat, és én azt a vonalat húztam meg, hogy aki 20 órát, tehát körülbelül egy hetet nem dolgozott, ott lépni kell” - idézi a 444.

Ezzel szemben a felperesek úgy gondolják, a tankerületi vezető "a tömegbe lőtt," a kirúgásukat követően pedig sokan megfélemlítve érezték magukat és elálltak a polgári engedetlenségtől, de az is előfordult, hogy valaki felmondott, vagy belebetegedett a stresszes helyzetbe.

„24-en voltunk a tanári karból, nem gondoltuk, hogy a tömegbe lőnek, bocsánat a kifejezésért. Az volt a dermesztő, hogy véletlenszerűen rúgtak ki minket, szerintünk nem stimmelnek a tankerületi vezető számai, ami alapján az elbocsátásokról döntött. Nem tudhatta senki, hogy ki lesz a következő, ezzel félemlítették meg a kollégákat”

- mondta Nemes Mária, az egyik érintett pedagógus.

A tárgyalás várhatóan februárban, perfelvétellel folytatódik.