Közel hétmillió forintot gyűjtött össze az elmúlt hetekben a soproni Csillagrét Waldorf-iskola, amelynek egy államkincstári ellenőrzés után két évnyi állami normatívát kellett visszafizetnie, és mostanra 110 millió forintos tartozást halmozott fel.
„Bár igaz, hogy a kitűzött célunktól még messze vagyunk, de azt is leírhatjuk, hogy ha az eddig összegyűlt 6.691.160 forint adomány nem érkezett volna be hozzánk, akkor ez az iskola már nem létezne” – írta pénteki Facebook-posztjában Kedves-Kukoda Zsuzsanna, a soproni Csillagrét Waldorf-iskola egyik alapítója, a fenntartó alapítvány vezetője. A bajba került iskolát fenntartó alapítvány nemrég adománygyűjtést indított 30 ezer ember 1000 forintja címmel, hogy fenn tudják tartani a tizenkét pedagógussal és ötvenhét gyerekkel működő iskolát.
Az iskola az eddig gyűjtött pénzzel és a háromhavi állami normatívával, amit visszamenőleg most megkap, nyert egy kis időt – mondta a Telexnek Kedves-Kukoda Zsuzsanna, akinek három gyermeke is a soproni Waldorfba jár.
A Sopronban található Waldorf-iskolának két évnyi állami normatívát kell visszafizetnie, amiért egy ellenőrzés alatt nem találták megfelelőnek az adományozási szerződésüket. Az eset két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy ellenőrzés során a Magyar Államkincstár ügyintézője hibát állapított meg az iskola adományozási szerződésében.
"A soproni Waldorf-iskolánál végzett hatósági vizsgálatnak semmilyen politikai háttere nem volt, és nem is volt célja az intézmény ellehetetlenítése."
– mondta a Telexnek az egykori államkincstári ügyintéző, aki 2021-ben a vizsgálatot vezette az iskolánál.
Ahogyan azt a Waldorf-iskolát fenntartó alapítvány is elismerte, a hatóság által vizsgált időszakban az iskolával jogviszonyt létesítő gyermekek szüleivel szerződést kötöttek, amiben a szülők vállalták, hogy rendszeres adományt nyújtanak az alapítványnak. Ugyanakkor ehhez kapcsolódott egy olyan kitétel, hogy ha az adományt nem fizetik a szülők, akkor a gyermekük tanulói jogviszonya megszűnik, azaz ott kell hagyniuk az iskolát.
A volt ügyintéző szerint az alapítvány egyrészt szabálytalan, a szülőket félrevezető szerződéses állapotot teremtett, másrészt pedig az alapítvány felé terelt olyan bevételeket, amelyek valójában az iskolát mint önálló jogalanyt illetnék meg. Korábban Kedves-Kukoda Zsuzsanna azt mondta, hogy a soproni iskolában a valóságban sosem volt arra példa, hogy egy diákot azért küldjenek el, mert a szülő nem adományoz.
