Korábban leckekönyv és ellenőrző volt, ma már Kréta van, amibe nem mindig a legkedvezőbb időpontokba kerülnek be a jegyek és a házik. Miután a pedagógusok elmondták a kommunikációval kapcsolatos problémáikat, a szülőket is megkérdeztük, ők mit gondolnak, és miben változtatnának.

„Nincs online oktatás, mégis a gyerekeknek jön Teamsen, Krétában az üzenet, hogy még ezt meg azt csináljátok meg és jelezzetek vissza, ha elolvastátok” – ez a visszajelzés érkezett egy szülőtől arra a cikkünkre reagálva, amiben arról írtunk, hogy a pedagógusok visszajelzései alapján elmosódtak a határok a szülők és a tanárok között.

Korábbi cikkünkben számos osztályfőnök, szaktanár és óvodapedagógus arról számolt be, hogy gyakran éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon is kapnak üzeneteket a gyerekek szüleitől, akik nem ritkán csak arra kíváncsiak, hogy mi a házi feladat hétfő reggelre.

„Mindenhogy, ahol és ahogy csak tudnak. E-mailben, Messengeren, Facebookon, a hivatalos Krétán keresztül, telefonon, a piacon, a szupermarketben összefutva, vagy éppen a buszon” – számolt be az Eduline-nak az általános iskolában tanító Zsuzsanna arról, hogy jellemzően hol és hogyan keresik meg őt az osztályába járó gyerekek szülei.

Mások azt írták; volt, hogy éjjel fél 2-kor vagy reggel 5:22-kor kaptak üzenetet, vagy épp kórházi vizsgálat alatt hívták őket, végül pedig a szülő sértődött meg, amiért az adott pedagógus éppen akkor nem ért rá beszélni vele.

Az éremnek azonban két oldala van, a lapunkhoz érkezett szülői visszajelzések alapján pedig egyáltalán nem ritka az sem, hogy éppen a tanároktól érkeznek kellemetlen időpontokban a Kréta jelzések vagy Facebook-bejegyzések. Ez pedig a jobbik eset, mert legalább érkezik valamilyen visszajelzés. Vannak azonban szülők, akik hiába keresnék fontos ügyekben a pedagógusokat, nem tudják elérni őket.

Az online oktatás tehet róla?

„Az online oktatás után egyes tanárok rászoktak arra, hogy a netes felületre teszik fel az anyagot, házit, napokkal később, mint ahogy az óra van” – írja Edit.

Egy másik szülő arról számolt be, hogy az is előfordul, hogy a tanár nem az óra végén mondja el a házi feladatot, hanem azt ígéri, hogy később felteszi a Krétába, amit a gyerekek (és a szüleik) estig várnak, de idő közben az ígéret feledésbe merül. Többen pedig azt is sérelmezik, amikor a pénteki házi feladat nem aznap délután, hanem mondjuk vasárnap kerül be a rendszerbe, hiszen „a pénteki napon véget ért a hét” és nem feltétlen szerették volna a hétfői házit vasárnap megcsinálni.

„Én nagyon szoktam a tanárokat sajnálni, amikor látom, hogy késő éjjel még adminisztrálnak a Krétában, vagy üzenetet küldenek az osztálycsoportba”

Vannak ugyanakkor olyan szülők is, akik megértőbben viszonyulnak a pedagógusokhoz, akiknek gyakran nem akkor ér véget a napjuk, amikor kilépnek az iskola ajtaján, sőt, igazából csak akkor kezdődik. A papírmunkára, adminisztrációra, dolgozatok javítására és a másnapi órákra való felkészülésre csak a tanítási idő és a kontaktórák után, vagy épp előtte van idejük, ezért nem meglepő, ha az üzenetek korán reggel, vagy épp az esti órákban érkeznek.

Az ellenőrző lehet a megoldás?

„A tanulóknak van ellenőrzője, ha oda beírja az adott órán a jegyét, nem kell várni a Krétára”– írja Anikó.

Válaszul azonban sok szülő azt mondja; náluk már évek óta nincs ellenőrző füzet, éppen annak a helyét vette át a Kréta. Holott a legtöbben úgy gondolják, jobb lenne, ha az iskolai történéseket, házi feladatokat és jegyeket a gyerekek és a tanárok továbbra is ellenőrző, vagy épp leckefüzetben vezetnék.

„Én abnormálisan, betegesen soknak tartom a mai információáramlást a pedagógusok és szülők között. Biztos velem van a baj, de szerintem havi egy Kréta/Facebook-bejegyzés az aktuális havi infókkal bőven elég volna. A pedagógusnak nem az a dolga, hogy éjjel-nappal közvetítse, hogy mi történik az iskolában. Ez abszurdum. Az iskola a tanárok és gyerekek intim terepe kéne, hogy legyen, nem pedig egy 0-24-es szülőtájékoztatóközpont” – teszi hozzá Dorka.

Az ellenőrző füzet használata „ellen” egyesek szerint az szólhat, hogy amikor betegség, vagy valamilyen elfoglaltság miatt valamelyik gyerek hiányzik az iskolából, úgy nem kapná meg a házi feladatot, ellenben a Krétában az esetek többségében - ha nem is azonnal - de megjelenik, hogy mi volt az órai anyag, és miből kell készülni a következőre.

Az információáramlás viszont már az internet megjelenése előtt is működött; a gyerekek egymásnak adogatták a feladatokat, amire egy kevés csapatmunkával és együttműködéssel most is lenne lehetőség, nem kellene mindig a tanárokra várni. Arról nem is beszélve, hogy az a gyerekeket is önállóságra neveli, ha maguk felelnek azért, hogy tudják, mi a házi feladat, és azt mikorra kell megírni.

„Nálunk felsőben leckecsoportokat alakíttatott a tanárnő, három gyerek volt egy csoportban. Ha valamelyikük hiányzott, a másik kettő el tudta neki küldeni, mindenkinek csak a saját két társára kellett figyelni. Eddig egész jól működött” – írja egy édesanya.

Arról nem is beszélve, hogy ha nem is azonnal, de a tanárok többsége rendszeresen válaszol az üzeneteire, érdemes azonban már az év végén egyeztetni vele - főként az osztályfőnökkel - hogy mikor, és milyen felületeken lehet keresni. Van, aki kifejezetten a Messengert vagy az általa létrehozott Facebook-csoportot preferálja, mások szeretnek nagyobb távolságot tartani, és a Krétán keresztül, vagy e-mailben lehet őket keresni, személyesen pedig - ha nem annyira sürgős - a fogadóóráikon lehet az érintett pedagógusokkal beszélni.