A szakképzési rendszert átalakította a kormány a 2020/21-es tanévre. Ez azt jelenti, hogy a  nyolcadikosok két fő intézménytípus típus közül választhatna: szakképző iskolák, illetve a technikumok közül.

Ezekben az intézményekben a diákok öt éven át tanulnak: már a 9. évfolyamtól vannak szakmai alapozó tárgyaik, a 10. évfolyam végén ezekből egy úgynevezett ágazati alapvizsgát kell tenniük. A közismereti tárgyak oktatása eltér a gimnáziumitól: a kötelező érettségi tárgyakból (magyar, matematika, történelem) a technikumba járók ugyanazt és ugyanolyan óraszámban tanulják, mint a gimnazisták, de például a második idegen nyelv oktatása nem kötelező, és a művészeti foglalkozások is hiányoznak az órarendből.

A tanulók a 12. évfolyam végén csak három tantárgyból tehetnek előrehozott érettségit, az idegen nyelvi és a szakmai érettségit pedig egy évvel később szerzik meg. A szakmai érettségi emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre kapják meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Ennek köszönhetően tovább is tanulhatnak a felsőoktatásban. Azok már jóval nehezebb helyzetben vannak, akik 17-18 évesen jönnek rá, hogy nem az addig tanult szakmában képzelik el a jövőjüket, hanem egészen más területen szereznének diplomát – előfordulhat, hogy nekik egy vagy két plusz tantárgyból is le kell érettségizniük ahhoz, hogy bejuthassanak a kiválasztott szakra.

A felvételi eljárás és a pontszámítás a kilencedik osztályba jelentkezéskor ugyanolyan, mint a gimnáziumokban. Az intézmények egy része csak az általános iskolai jegyeket, más iskolák az írásbeli eredményét is figyelembe veszik a diákok rangsorolásakor, esetleg szóbeli meghallgatást is tartanak. Februárban hozta nyilvánosságra a technikumok országos rangsorát az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK). Itt megnézhetitek, hogy a budapesti technikumok közül melyek érték el a legjobb eredményt.

Szakképző iskolák

Ebben az iskolatípusban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak: az első évben a tanulók ismerkednek az általuk választott ágazati képzéssel, majd 9. évfolyam után történik a szakmaválasztás, amit két évig tanulnak elsősorban munkaszerződés keretében és duális képzésben. Ez azt jelenti, hogy egyszerre zajlik az oktatás az intézményben és a vállalatoknál, cégeknél. Ennek a tanulási formának egyik előnye, hogy a jól teljesítő diákoknak szinte biztos az álláslehetőségük annál a cégnél, ahol a gyakorlatukat végezték. A duális képzésben résztvevők havonta legalább 100 ezer, legfeljebb 170 ezer forint közötti munkabérre számíthatnak, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit is. A szakképző iskolákban közismereti tanórák és szakmai órák is vannak, és a végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére, ehhez viszont a szakma megszerzése után még legalább két évet a közoktatásban kell tölteni.

25 ágazat alapszakmája közül lehet választani

A szakképzésbe készülők 25 ágazat több mint 170 alapszakmája közül választhatnak. A technikumba jelentkezők a bor- és pezsgőgyártótól és az épületgépésztől a bányaipari technikuson, a honvéd kadéton és a fogászati asszisztensen át akár fodrásznak vagy vegyésztechnikusnak is tanulhatnak. Míg a szakképző iskolába készülők többek között péknek, öntvénykészítőnek, kereskedelmi értékesítőnek vagy akár divatszabónak is tanulhatnak, de a hároméves képzéssel lehetnek képesített hajósok, hegesztők és kőfaragók is.

Ösztöndíjat is szerezhettek

A támogatás az ágazati alapoktatás során 8 ezer forint a technikumokban, míg 16 ezer forint a szakképző iskolákban. A szakirányú oktatásban már a tanulmányi eredmény befolyásolja az ösztöndíjat, de havi 8 és 59 ezer forint közötti összeggel számolhatnak a diákok, emellett rászorultsági támogatásra és pályakezdő juttatásra is jogosultak lehetnek.

A fent említett opciók mellett egyre népszerűbbek az olyan tanfolyamok is, amelyekkel néhány hónap alatt számos munkaterületen már államilag is elismert szakképesítést lehet szerezni – ilyen például a dajka, szobafestő vagy raktáros képzések. A felnőttképzésben induló tanfolyamok nagy részéért fizetni kell, de sok esetben lehetőség van a részletfizetésre. Ezekről a képzésekről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.