Törvényi korlátja nincs, a szülők mégsem szeretnék a 9 órás iskolakezdést Közoktatás
Tornyos Kata

Törvényi korlátja nincs, a szülők mégsem szeretnék a 9 órás iskolakezdést

Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy mennyire nyitottak a magyar szülők a 9 órás iskolakezdés bevezetésére.

"Az általános- és középiskolás korosztály egyre kevesebbet alszik, és az alvásuk minősége is rosszabbodott, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésük vonatkozásában is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el" - figyelmeztetett már többször is a Magyar Alvás Szövetség.

A probléma orvoslására részben a későbbi iskolakezdés lehetne megoldás, a Pénzcentrum augusztusi felmérése szerint azonban a magyar szülők nagyrésze elutasítja a későbbi iskolakezdés lehetőségét, a férfiak nagyobb arányban, mint a nők.

Iskolai végzettség tekintetében nagy különbséget nem tapasztalni, az viszont megállapítható a felmérésből, hogy minél több évet járt iskolába valaki, annál valószínűbb, hogy hajlana a lehetőség felé, illetve a három vagy több gyereket nevelő családok is nyitottabbak a 8 helyett 9-kor kezdődő iskola lehetőségére.

A lap szerint ugyanakkor törvényi akadálya nincsen annak, hogy a diákoknak egy órával később kelljen iskolába menniük. Magyarországon az iskolakezdés pontos időpontját nem határozza meg jogszabály. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése szerint az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni, de ennél konkrétabbat nem határoz meg.

 

 

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz

Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.