Pénteken elkezdődött a tanév, több egyetemen is rekordot döntöttek a pótfelvételin, rendeletben változtatnák meg a pedagógusok szakmai ellenőrzését. Mutatjuk, hogy mik voltak a hét legfontosabb eseményeit.

A pótfelvételire felvettek száma az idei évben több felsőoktatási intézményben is rekordot döntött.

Kiderültek a pótfelvételi ponthatárai így azt is megtudtuk, hogy mennyi hallgatóval bővülnek a létszámok az őszi félévre. A tavalyi évhez képest majdnem kétszer annyian kerültek be felsőoktatási képzésbe, összesen 11 844 fő csatlakozik a már júliusban felvett gólyákhoz.

Ez azért is érdekes, mert a pótfelvételi eljárás során csak azok adhatnak le jelentkezést, akik az általános felvételin egyetlen képzésére sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek képzésre. Például a győri Széchenyi István Egyetemre az idei pótfelvételi eljárás során tavalyhoz képest 91 százalékkal többen, összesen 797-en adták le a jelentkezésüket, közülük pedig végül 534-en nyertek felvételt.

A legtöbb hallgatót gazdaságtudományokra, pedagógusképzésre és műszaki képzésre vettek fel. Szokás szerint a legnépszerűbb alapszakos képzés a gazdálkodási és menedzsment szak lett, ahova a pótfelvételi során 774 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbb egyetem pedig a Debreceni Egyetem lett, ahova a pótfelvételi során 1720-an jelentkeztek.

Két nappal az iskolakezdés előtt kijöttek a státusztörvény végrehajtási rendeletei

Megjelentek az új pedagógus életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek. A közlemény a béremeléssel kapcsolatban január 1-től „további legalább 10 százalékos” emelést biztosít, viszont azt is megfogalmazza, hogy ezen túl a bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot. Ez azt jelenti, hogy akik eredményesebben tanítanak, azok magasabb jövedelmet fognak elérni, ami egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé.

A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, amiknek a meghatározása során az erre érkezett javaslatokat – amiket a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek tettek – figyelembe vették. Viszont, hogy pontosan mely javaslatokat vették figyelembe, azt nem lehet tudni.

Nem csak a rendeletek megjelenése került túl közel az évkezdéshez. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője szerint az, hogy a 2023/24-es tanév rendje szokatlanul későn, augusztus 22-én jelent meg azt mutatja, hogy a kormány kapkod, és olyan döntéseket hoz, "amelynek egyelőre nem látszik a következménye."

 

Egy a pedagógusok szakmai ellenőrzésével kapcsolatos rendelet tervezet jelent meg

A Belügyminisztérium honlapjára augusztus 23-án felkerült rendeletmódosítás legjelentősebb változása, hogy csökkenti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések körét és átalakítja a nevelési-oktatási intézményekben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályait. A tervezetet augusztus 31-ig lehetett véleményezni, így felmerül a kérdés, hogy a szűk határidők miatt mennyire veszik komolyan a beérkezett álláspontokat és azoknak a mérlegelését.

A PDSZ Országos Választmánya levélben írta meg Maruzsa Zsoltnak, hogy milyen ellentétes eljárások zajlanak az iskolákban

Több olyan esetről érkezett hozzájuk információ, amikor a tankerületek olyan dolgokra utasították az intézményeket, amelyeket a jogszabály alapján nem lenne kötelességük teljesíteni.

Állítólag tankerületi központi utasításra nem lehet az iskolákban 14 fő alatt csoportbontásban tanítani, ami miatt veszélybe kerül a nyelvek oktatási, hisz sok esetben az egyes nyelveket tanuló diákok száma egy osztálynak csak a töredékét teszi ki. Emellett több intézményből jelezték azt is, hogy központi szóbeli utasításra kötelezik a pedagógusokat, hogy 08.00-tól 16.00 óráig kötelezően az intézményben tartózkodjanak.

Új projekt indul a szakképzési digitális tananyag fejlesztésére

A kiemelt projektre az ország 19,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Ennek célja a munkaerőpiacilag fontos ágazatok digitális tananyagainak kifejlesztése és annak elérhetővé tétele. A tervek szerint legalább 75 tananyagot dolgoznak rá ki, és mellette a digitális oktatást támogató funkciókat is létre akarnak hozni. Ezzel önmagában nem lenne probléma, azonban a kormány a fejlesztésre kiírt összegből 5,8 milliárdot már tavaly év végéig elköltött. Ez nem meglepő, mivel az uniós projektek előfinanszírozása egy megszokott dolog, viszont egyelőre még az sem biztos, hogy az országnak kiért pénzt meg is kapjuk, ugyanis még nem sikerült minden feltételt teljesíteni ahhoz, hogy a támogatást ténylegesen odaadják.