Mindenkit közel maximumpontra hoztak ki, így nehéz lesz rangsorolni a teljesítményüket.

Ahogyan arról áprilisban írtunk, úgy 30-40 iskolában kezdte meg a differenciált bérezést a terveik szerint lehetővé tevő pedagógus-teljesítményértékelés tesztjét a Belügyminisztérium. A Qubitnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja azonban azt mondta: „azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit közel a maximumra hoztak ki”.

A lap rákérdezett, hogy ez mit jelent, amire Nagy azt felelte: az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Így viszont nem lehet felosztani felső-középső-alsó harmadra a nevelőtestületet és a teljesítményük alapján plusz fizetést adni nekik.

Azt nem tudta megmondani, hogy a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról és összehangoltan igyekeztek-e kijátszani a rendszert vagy maguktól pontoztak mindenkit így. De szerinte „egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. Az igazgatók ilyen módon akarták a saját közösségüket megvédeni és ezt a rendszert kilőni.”

Mint arról korábban írtunk, a teljesítménybérezés részetei nem szerepeltek már a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetében sem, ezek alapján az érdekvédők úgy látják, az rendkívül szubjektív lesz, a belügyi tárca szerint tudatosan hagytak nagy mozgásteret az intézményvezetőknek. Persze, ha egyáltalán lesz minderre forrás, ugyanis a státusztörvény szerint mérlegelendő szempontok közt szerepel „a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege” is.

(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)