Nem csak Magyarországon, de a térség számos más országában is elkezdődött, vagy a napokban elkezdődik a 2023/24-es tanév. Németország bizonyos régióiban már augusztusban visszatértek a padokba a diákok, míg Romániában csak szeptember 11-én kezdődik a tanítás, nálunk pedig szeptember 1-jén, vagyis pénteken mentek először iskolába a diákok.
Függetlenül attól, hogy mikor kezdődik a tanév, vagy hogy milyen gazdasági helyzetben van egy adott ország, az iskolakezdés minden család számára egy nagyobb összegű extra kiadást jelent. Magyarországon például egy átlagos iskolai bevásárlás nem a legdrágább, de nem is a legolcsóbb tanszerekből több mint 18 ezer forintba kerül. Ebben pedig nincs benne az iskolatáska, a tornazsák, vagy szükség esetén a ruhaneműk költsége, csak az olyan alap tanszerek, mint a tollak, füzetek, filcek és mappák, amiknek a megvásárlása számos, nehéz pénzügyi helyzetben lévő család számára problémát okoz. Pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az infláció továbbra is kétszámjegyű.
100-170 eurós egyszeri támogatás
A legtöbb európai országban az állam általában ad egy valamekkora összegű egyszeri támogatást a beiskolázásra. Ez Ausztriában a 6-15 éves diákokat nevelő családok számára gyerekenként 100 eurót (körülbelül 38 ezer forint) jelent, ami automatikusan érkezik a szeptemberi családi pótlékkal együtt, ami a wise.hu gyűjtése szerint az osztrák családok számára
- 0-3 éves kor között 114 euro
- 3-10 éves kor között 121,9 euro,
- 10-19 éves kor között pedig 141,5 euro,
míg az Ausztriában dolgozó, de magyar lakcímmel rendelkező családok részére gyerekenként
- 0-3 éves kor között 65,55 euro
- 3-10 éves kor között 70,09 euro
- 10-19 éves kor között 81,36 euro.
Ausztriában egyébként 19 éves kortól is jár családi pótlék (ha tovább tanul a gyerek), ami az ott élő családoknak havonta 165,10 euro, a magyar lakcímmel rendelkezőknek pedig 94,93 euro.
A családi pótlék kiegészítéseként a szlovák családok is kapnak iskolakezdési támogatás. Igaz, nekik ez októberben érkezik, és lapunk információi szerint csak az elsős gyereket beiskolázó családoknak jár, ők viszont egy nagyobb, 110 eurós összeget kapnak (körülbelül 42 ezer forint) a 60 eurós (23 ezer forint) családi pótlék mellé. Ezt az extra összeget kifejezetten az elsős kisdiákra kell költeniük, például tanszerekre vagy ruházatra. Németországban pedig tanévenként és gyerekenként 174 eurót (61 ezer forint) kaphatnak azok a családok, akik családi pótlékban, szociális ellátásban vagy menedékkérői segélyben részesülnek, de még a keleti szomszédunkban, Romániában is egy 500 lej értékű (38 500 forint) beiskolázási utalványt kapnak azok, akik a jövedelmük alapján rászorulónak számítanak.
Nálunk csak néhány ezer forint jár
A felsorolt országokkal ellentétben nálunk sem egységes, sem kifejezetten a rászoruló családoknak járó állami iskolakezdési támogatás nem létezik. Ehelyett a szeptemberi
családi pótlék érkezik egy kicsit korábban, aminek az összege
- egy gyeret nevelő család esetén 12 200 forint
- két gyerekes család esetén gyerekenként 13 300 forint
- a három vagy többgyerekes családoknál pedig gyerekenként 16 000 forint.
Mivel azonban ez nem kifejezetten iskolakezdési támogatás, a helyi önkormányzatok igyekeznek egy jellemzően néhány ezer forintos extra támogatással, vagy esetleg utalvánnyal segíteni a családokat. Budapest II. kerületi önkormányzata például az általános iskolásokat 10, a középiskolásokat 15, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező és nappali tagozaton tanuló egyetemistákat pedig 17 ezer forinttal támogatja abban az esetben, ha a diák vagy hallgató családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 90 ezer forintot. Szegeden, Debrecenben, és más vidéki városokban pedig szintén egy nagyjából 10 ezer forint körüli összeget kérhetnek a családok, ez viszont nem automatikusan jár, hanem igényelniük kell.
Határon túli magyar gyerekekbe fektet az állam
Míg az országhatáron belül élő magyar családoknak a korábban érkező családi pótlékon, és az ingyenes tankönyveken kívül tehát nem jár semmi, addig a magyar állam a "Szülőföldön magyarul" nevű program keretében szeptembertől 100 ezer forintos támogatást ad azoknak az elemi iskolásoknak, középiskolásoknak vagy egyetemi hallgatóknak, akik a tanulmányaikat magyar nyelven végzik.
Ez az összeg egyébként 2022-ben még 22 400 forint volt, ennek közel négyszeresére emelését idén februárban jelentette be Kolozsváron Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára azt követően, hogy a Kárpátalján élő magyar diákokat az orosz-ukrán háborúra hivatkozva a magyar kormány már januárban is fejenként százezer forintos összeggel támogatta. Ezeket az úgynevezett Bethlen Gábor Alapból fedezik, aminek a keretét tavaly 34 milliárd forintról 62 milliárd forintra emelték.
Fontos kiemelni, hogy önmagában a határon túli gyerekek támogatásával nincs probléma, sőt, kifejezetten fontos, hogy a magyar állam róluk is gondoskodjon. A problémát az jelenti, hogy a Magyarországon élő gyerekek családjai nemhogy fejenként százezer forintos támogatást nem kapnak, de az ingyen tankönyveken kívül tulajdonképpen semmit. Az országhatáron belül is szép számmal lehet olyan családokat találni, akik segítségre szorulnak nem csak az iskolakezdésben, hanem az átlagos hétköznapjaik során is.
Őket zömében alapítványok, vagy esetenként magánszemélyek segítik, akik adományt gyűjtenek és visznek az elmaradottabb térségekbe. Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere például a
Facebookon indított tanszergyűjtést "Fogadj örökbe egy tanszercsomagot" néven, de az
ADOM Diákmozgalom, az Ökumenikus Segélyszervezet, a
Magyar Református Szeretetszolgálat és az Igazgyöngy Alapítvány is több ezer rászoruló gyereket támogatott adományokkal, a szeptember 1-i Országos Tanévnyitó nevű rendezvényen pedig az Egységes Diákfront és az egyéb pedagógiai- és civil szervezetek is
gyűjtöttek tanszereket. Pedig a tanszeradományok osztása és - legalább - a hátrányos helyzetű családok anyagi támogatása nálunk is ugyanúgy az állam feladata lenne, mint Ausztriában, Németországban, Szlovákiában és Romániában.
