A TASZ és 21 csatlakozó civil szervezet a már benyújtott státusztörvény visszavonását sürgeti, mert a kormánnyal szemben úgy látják, azok miatt eleshetünk a béremelésre szánt uniós forrástól.

„Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni”

– írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), melyhez 21 másik hazai oktatási és egyéb civil szervezet is csatlakozott. Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a minap azt mondta, szerinte a pénzekhez szükséges reformokat éppen a státusztörvény tervezete tartalmazza, az aláírók ezt éppen ezzel ellentétes módon látják. Szerintük a fejlesztési pénzekhez a kormánynak be kell tartania a saját feltételeit, miszerint nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást.

„A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül”

– összegeznek. Úgy látják, az új jogállás – melyet várhatóan pénteken szavazhat meg a parlament – az eddigi közalkalmazotti jogviszonyukhoz képest előnytelenebb helyzetbe hozná a pedagógusokat. Szerintük a státusztörvény mind érdemi egyeztetés híján, mind az uniós Alapjogi Chartával ütköző tartalma miatt az uniós pénzek elvesztéséhez vezethet. (A kormány szerint átfogó egyeztetés történt a beterjesztés előtt, szakszervezetek szerint viszont számos pont másképp került be, mint ahogyan azt velük megismertették.)

Felidézik közleményükben az – érdekvédők által már korábban is emlegetett – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) megállapodást a kormány és az Európai Bizottság közt, mely több mint 1000 milliárd forint az EU-s fejlesztési forrás elköltéséről szól, jórészt közoktatásra.

Ez, mint írják, a jogállamisági vitákhoz kapcsolódva rögzíti, hogy be kell tartani az Alapjogi Chartát, ennek híján felfüggeszthetik a finanszírozást.

A jogvédő szervezet közlése alapján azonban a státusztörvény sérti gyermekek érdekeit, gondoskodáshoz való jogát, a tanszabadságot, illetve a tanulók és szüleik magánélethez való jogát is. Továbbá úgy látják, a javaslat sérti a pedagógusok munkavállalói jogait is. Ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak Chartában foglalt követelményeivel – teszik hozzá.

Ráadásul, mint írják, a kormány azt is vállalta, hogy nem vezet be egyoldalúan a munkaterheket növelő, a szakmai autonómiát csökkentő szabályokat, hanem konszenzusra törekszik a szakszervezetekkel. „A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket” – summázzák. A civil szervezetek ezért a státusztörvény már benyújtott javaslatának visszavonását sürgetik, illetve hogy a kormány kezdjen átfogó oktatási reformba az érintettek érdemi bevonásával.

Az aláírók

Levegő Munkacsoport Hívatlanul Hálózat Magyar Anyák Pedagógusok Szakszervezete Szülői Összefogás Civil Kollégium Alapítvány Ökotárs Alapítvány Amnesty International Magyarország Padtársak Miskolc közössége Egységes Szülői Front - Szeged aHang Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Motiváció Oktatási Egyesület Pedagógus Egység Romaversitas Hálózat a Tanszabadságért Civil Közoktatási Platform Magyar Európai Nők Egységes Diák Front Civil Bázis Nyomtass te is!

(Kiemelt képünkön az egyik, a tervezet ellen rendezett tüntetés. Fotó: Kriza Márton)