Egy orvos szerint azt a központosítást vezetik be az oktatásban, amit az elmúlt években az egészségügyben Közoktatás
Eduline

Egy orvos szerint azt a központosítást vezetik be az oktatásban, amit az elmúlt években az egészségügyben

Már a környező országok oktatási rendszerében is a tananyag helyett a kreativitásra építenek – hangzott el a PDSZ rendezvényén, ahol Pintér Sándor egy évét értékelték.

„A kormány mindig csak és kizárólag egységes, központosított dolgokban tud gondolkodni. Ugyanazt látom most az oktatásügyben bevezetni, mint ami az elmúlt két-három évben átment az egészségügyön” – mondta Póta György orvos a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vasárnapi, „Egy év Pintér Sándorral – Országos Évértékelő” rendezvényén, olvasható az Index tudósításában. Mile Kristóf az Egységes Diákfront képviseletében ugyanitt azt mondta, elmúlt egy év csak rosszabbá tette a helyzetet, szerinte egyre inkább csak „gyermekmegőrző” funkciója van az oktatásnak.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ugyanitt arról beszélt, szerinte a kormány „trükközik” a helyettesítésekkel, azokra ugyanis ugyanolyan képzettségű pedagógust kellene beküldeni, így azt kellene beírni, hogy felügyelet volt, nem számozott tanítási óra, ha nem szakos tanár megy be. Szerinte ezt azzal oldanák meg, hogy a státusztörvénnyel meg lehet hosszabbítani a tanévet, vagyis az ő értelmezése szerint ezzel a miniszter

„bünteti a pedagógusokat, ha nem csalnak – be kell írni az órákat, különben baj lesz”.

Nagy úgy látja, minden megmozdulásra eddig érdemi egyeztetések helyett csak szankciókkal válaszolt a kormányzat, ilyennek tartja a sztrájkjog korlátozását és a státusztörvényt is. Szerinte a biztos bérelőmeneteli rendszer, a munkaidő és a pluszmunka kifizetése terén „sürgősen változtatnia kellene a kormánynak”. A Civil Közoktatási Platformot (CKP) képviselő Juhász Ágnes úgy véli, a retorziók és „látszategyeztetések” mellett a kormányzat „semmiféle szakmai lépést nem tett az oktatással kapcsolatban”. Hozzátéve: a környező országok oktatási rendszerében a tananyag helyett a kreativitásra építenek.

„A kormánynak nem szakmai kérdés”

Az eseményen a civilek mellett ellenzéki politikusok is elmondták a véleményüket (a szakszervezet Facebook-oldala szerint minden pártot meghívtak, de a cikk és a fotók alapján a kormánypártok nem mentek el). Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök szerint a kormánynak nem szakmai, hanem politikai, hatalmi kérdés az oktatás ügye. „Nem egy demokratikus szolgáltató az állam, nem oktatási szolgáltatásról beszél a kormány, hanem ez egy hatalmi, autoriter állam” – fogalmazott. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté úgy látja, a kormány legfőbb politikája az újraiparosítás és mivel „az értékesítési lánc összeszerelési részébe szállunk be”, ami „a legkevesebb hozzáadott tudást igényli, ez is húzza lefelé az oktatási rendszert”. A politikus úgy véli, a kormány a humánpolitikákat és a közszférát a „maradékelv alapján kezeli”, amit őt „tudatos lebutításnak” tart, ahol csak „az ellátási fehér foltokat” akarják adminisztrációs eszközökkel kezelni.

A párbeszédes Tordai Bence elmondása alapján „95 százalékban politikai, hatalmi logikájú a beszéd, 5 százalékban halvány és hitvány szakmai munka, amit az elmúlt egy évben próbáltak elvégezni, és aminek esszenciája a státusztörvény tervezetében ismerhető meg”, a képviselő hozzátette, a felvételi számoktól kétségbe esett. Dukán András Ferenc, a Momentumtól azt mondta, ha kormányváltás lett volna, most nem a státusztörvényről beszélnének, az ellenzéknek volt terve az oktatási területre vonatkozóan, amit szakértőkkel közösen dolgoztak ki. Az Oktatási Hálózattól Pásztor Erzsébet többek közt azzal zárta a beszélgetést, hogy

„rendszerhibáról van szó, a központosítás, az autonómiák korlátozása, a homogenizálás jellemzi a rendszert.”

 


(Kiemelt kép forrása: a PDSZ Facebook-oldala)

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.