Ötven országgyűlési képviselő aláírását gyűjtötték össze a szocialisták, hogy a szakszervezetek normakontrollt kérhessenek azzal a kormányrendelettel szemben, amelyről szerintük már a kormány is belátta, hogy problémás.

Összegyűlt a szükséges 50 országgyűlési képviselő aláírása ahhoz, hogy pedagógus-szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében – közölte Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke csütörtökön. A beadvány elkészítésében a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság segített a szakszervezeteknek, akik a parlamenti frakciókat azért keresték meg, mert csak az országgyűlési képviselők fordulhatnak normakontrollért az Ab-hez. Az ellenzéki párt honlapja szerint egészen pontosan azzal a jogszabállyal kapcsolatos a beadvány, amely lehetővé teszi, valamint megkönnyíti, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat ki lehessen rúgni.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője kifejtette, a megtámadott kormányrendelet szerint, ha egy pedagógus súlyos kötelezettségszegést – például polgári engedetlenséget – követ el, akkor nem kell azonnal elbocsájtani, hanem akár végig is taníthatja a tanévet és augusztus 1-jén is át lehet adni neki az azonnali hatályú felmentést. Szerinte a kormány is belátta, hogy ez a rendelkezés problémás, mivel ez volt az egyik első rendelkezés, amelyet kivettek a készülő státusztörvényből. Kunhalmi Ágnes közölte, ezt a harcot nem a pedagógusok, hanem Orbán Viktor és a Fidesz kezdte, amikor megszegték ígéretüket, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez kapcsolják, illetve, „diktátumként próbálják ráerőltetni a pedagógusokra” a státusztörvényt.

Visszalépés a jogkörökben

Nagy úgy látja, a béremeléshez is felhasználni tervezett uniós támogatások megérkezésének más gátja nincs csak az, hogy „ezt az őrült törvényt be akarja valaki vezetni”. Szerinte így kormány a gátja annak, hogy érzékelhető béremelést kapjanak a pedagógusok. A pedagógusok jogállásáról szóló legutóbbi egyeztetésen elmondása alapján nem, hogy érdemi előrelépés nem, de visszalépés történt, mégpedig a nevelőtestületek jogköreit illetően, azaz az eredeti javaslatnak megfelelően csak a házirendről dönthetnének. Kifogásolta azt is, hogy a szakszervezetek még nem látták az Országgyűlésnek benyújtandó törvénytervezet szövegét.

(Kiemelt kép forrása: az MSZP weboldala)