Április negyedikén küldték meg a levelet a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának - a kérdések főleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács működésére irányulnak.

„Megdöbbenéssel és szomorúan tapasztaltuk, hogy az oktatási kormányzat az oktatás szereplői közül a tanárok és a szülők érdekérvényesítő törekvései után már a diákok jogait is tovább korlátozzák. Különösen sajnálatos, hogy erre a novemberben elindított és nemrég lezárult felmenő rendszerű diákparlament több mint harminc éves demokrácia intézményét használták fel” – fogalmaz a szervezet.

A Civil Diákszolgálat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy szerintük a megmaradt platformokba - mint a Köznevelési Tanács, a Megyei és Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács – beszivárogtatják a politikai szervezeteket, ezzel is csökkentve a „valódi szereplők” autonómiáját. Kiemelik, hogy szerintük a Nemzeti Ifjúsági tanács nem jogérvényesítéssel foglalkozik, hanem inkább a kormányzati politikát igazolja vissza.

Összesen 12 pontba gyűjtötték össze kérdéseiket az államtitkárnak, ezek közül kiemelünk néhányat:

• Ki a felelős azért, hogy a megyei és országos diákparlamenteket nem csupán oktatási szakemberek készítették elő, hanem politikai szervezetek vezetőit is bevonták?
• Mi az oka, hogy a néhány éve átszervezett szakképzés oktatási intézményeinek kétszázezer diákja és a kollégiumok diákönkormányzatai számára nem biztosítja a kormány a legmagasabb érdekérvényesítő fórumon való részvételt?
• Mivel indokolható, hogy a többezer közoktatási intézményből mindössze csupán néhány száz vehetett részt a megyei diákparlamenteken? A többi iskolában nincs diákönkormányzat?