Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási intézményekben.

A Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból kiderül, hogy nagyobb hangsúlyt kapna a „belső ellenőrzés”, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnének el.

A belső értékelés „személyes teljesítménycélok” kijelölésével kezdődne, a pedagógusoknak a tanév elején kellene három javaslatot tenniük. Példákat is hoz a tárca: ilyen lehet, hogy egy tanár például legalább tíz diákját indítja országos tanulmányi versenyen, egy tanévben legalább hat külső programot szervez az osztályának, vagy meghatározott mértékben javulni fog a diákjai teljesítménye a méréseken, esetleg csökken az igazolatlan hiányzások, késések száma.

A pedagógusoknak tíz kompetenciaterületen is meg kell felelniük: eredményesség és hatékonyság;  terhelhetőség; pedagógiai és szakmai minőség; gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése; munkafegyelem, határidők betartása; kommunikáció, szakmai együttműködés; tehetséggondozás, felzárkóztatás; kapcsolat a szülőkkel, családokkal; motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás; valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.

A pedagógusok és az intézményvezetők is maximum 100 pontot kaphatnak az értékelésen, a legjobb 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést, az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattiként értékelnék – a Népszava azt írja a minisztériumi dokumentum alapján, hogy tőlük akár pénzt is elvonhatnak.

Az egyéni értékelésben nagyobb szerepet kaphatnak a különböző tanulói mérések adatai, továbbtanulási adatok, versenyeredmények, diák- és szülői visszajelzések, a pedagógusok értékelésébe az igazgatóhelyetteseket és a munkaközösség-vezetőket is be kell majd vonni, utóbbiaknak rendszeresen óralátogatásra kell járniuk.