A komoly problémákkal küzdő állami középiskolák helyett egyre több szülő kacsintgat az egyházi, a magán-, az alapítványi, sőt a nemzetközi iskolák felé is. Utóbbiak felkészült tanári gárdával, idegen nyelvű oktatással, a magyartól eltérő tantervvel várják a felvételizőket, ám mindezért komoly tandíjat kell fizetni. A HVG Középiskola 2023 cikke

Egészen különleges helyszínen nyílhat meg Budapest legújabb nemzetközi gimnáziuma – erről szóltak a hírek néhány évvel ezelőtt, amikor a kormány bejelentette, hogy a „Lipótként” emlegetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épületében a nemzetközi érettségire felkészítő, bentlakásos, tandíjas gimnáziumot alakítanak ki.

Több mint valószínű, hogy az iskola létrehozásának tervét a gazdasági helyzet miatt jegelik, de a nemzetközi oktatás iránt érdeklődő szülők így is több mint tíz intézmény közül választhatnak. Már ha Budapesten vagy az agglomerációban élnek, a fővárostól távolabb ugyanis mindössze egy nemzetközi gimnázium, az International School of Debrecen működik, ahol az első évfolyam 2025-ben érettségizik majd.

Buda tetején

Budapest II. és XII. kerületében viszont jó eséllyel össze lehet futni valamelyik nemzetközi iskola diákjaival. Az International School of Budapest (ISB) például a csillebérci gyerektábor területén működik. A gimnazisták az első két évben a Cambridge IGCSE-vizsgára készülhetnek fel, a 10. évfolyam végén öt tantárgyból adva számot tudásukról. A következő két évben aztán az International Baccalaureate programban tanulhatnak, amelynek a végén nemzetközi érettségit kaphatnak. A végzősök többsége osztrák, holland, brit és amerikai egyetemet vesz célba.

„Az IB program drága, de megéri: aki elvégzi, olyan készségekre tesz szert, amelyeket egy magyar érettségivel nem kap meg. Ez nem csak tudást ad, sokkal többet: gondolkodásmódot, világnézetet” – mondja Kováts Vera, az ISB gimnáziumának igazgatóhelyettese. A középiskolába nagyjából nyolcvan tanuló jár, akik maximum 22 fős osztályokban tanulnak. Náluk nincsenek kötelező tantárgyak, a diákok dönthetnek arról, mi érdekli őket, de amit kiválasztanak, azt magas óraszámban tanulják. A legnépszerűbbek az üzleti tanulmányok, de sokan választják a pszichológiát is.

A száz legjobb gimnázium

A HVG idén is elkészítette az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát. Az első tíz helyezett közül nyolc budapesti, közéjük csak egy budaörsi és egy veszprémi gimnázium fért be. Az ELTE gyakorlóiskolái közül (a Radnóti mellett) minden évben a top tízbe kerül az Apáczai és a Trefort, de a Toldy Ferenc Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Városmajori Gimnázium is évről évre ugyanebben a mezőnyben szerepel. A második tízben már fele-fele arányban vannak a fővárosi és a vidéki intézmények. Idén egyébként az összes megyéből felkerült legalább egy középiskola a HVG listájára, a legtöbb Pest megyéből. A HVG Középiskola 2023-ban több részrangsort is találtok, megnézhetitek, idén melyek a legjobb eredményű egyházi, alapítványi és magán-, két tannyelvű képzést is kínáló, valamint egyetemi gyakorlóiskolák, és hogy az OKTV-döntőkbe honnan került be a legtöbb diák. A kiadványból emellett választ kaphattok arra a kérdésre, mikor érdemes hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumra váltani, hogyan lehet (egyáltalán: fel lehet-e néhány hónap alatt) készülni a központi írásbeli felvételire, hogyan kell kalkulálni a pontokkal, és milyen segítséget kérhetnek azok a nyolcadikosok, akiknek  elképzelésük sincs arról, merre tovább. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg.

Az iskola a szó szoros értelmében nemzetközi, különféle nemzetiségű, de jellemzően valamilyen magyar kapcsolattal rendelkező diák tanul náluk, és a tanári kart is a világ számos országából érkezett pedagógusok alkotják. „Ezért is szeretek itt dolgozni” – magyarázza Kováts Vera, aki biológiát tanít. „Ez nemcsak az angol nyelvről szól, hanem a közegről. Olyan nyitottságot ad a világra, amit itthon másképp nem lehet megtapasztalni” – teszi hozzá. Az iskola a 9. és a 10. évfolyamon 4,4, az utolsó két évben 4,68 millió forintot kér tanulmányi hozzájárulásként.

A III. kerületben található The British International School Budapest diákjai is IGCSE-vizsgát, majd nemzetközi érettségit tesznek. Utóbbin az idén végzettek kifejezetten jó eredményeket szereztek, összesített pontszámuk meghaladta a nemzetközi átlagot, ráadásul egy diák a maximális pontszámot szerezte meg, ami világszerte a vizsgázók kevesebb mint fél százalékának sikerül. Az intézményben több mint ezren tanulnak, tandíjuk a 10-11. évfolyamon 7,1, a 12-13. évfolyamon pedig 7,5 millió forint.

Nemzetközi érettségit a SEK Budapest Nemzetközi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium diákjai is tehetnek, de akár úgy is dönthetnek, hogy magyar érettségi bizonyítványt szereznek. A II. kerületi iskola az oldalán olvasható bemutatkozás szerint a magyar alaptantervet követi, de nemzetközi szemléletmóddal oktatnak. A 10-12. évfolyamban évi 2,5 millió forint a tandíj, a nemzetköziérettségi-programot végző 11-12. évfolyamosoknak emellett évente 820 ezer forintot kell fizetniük.

Nemzetközi a közeg a XII. kerületi Britannica International Schoolban is, ahol a diákok 70 százaléka külföldi, a legtöbben Kínából, Indiából, Oroszországból és az Egyesült Királyságból érkeztek. A középiskolások itt is az IGCSE-vizsgára készülnek, és általában négy tantárgyat vesznek fel a kötelező angol, matematika, tudomány és testnevelés mellé, választhatják például az üzleti tanulmányokat, a gazdaságtant, a történelmet, a számítástechnikát vagy az úgynevezett Global Perspectives nevű tantárgyat is. A következő két évben a Cambridge International Examinations Advanced (A) Level vizsgára készülnek. Az oktatásért a 10. és 11. évfolyamon 5,9 millió forintot kell fizetni, az utolsó két évfolyamon pedig 6,2 milliót.

A XII. kerületi Greater Grace International School – akárcsak a diósdi International Christian School of Budapest – kilóg a sorból, az iskola mottója ugyanis az „Erkölcs, fegyelem, tisztelet”, az ott folyó oktatás sarokköve a bibliai világnézet. Az angol tanítási nyelvű, 1991 óta működő iskolában a világ közel harminc országából fordultak már meg diákok, akik tíz különböző vallást képviseltek. A tandíj évfolyamtól függően 4,9-5,1 millió forint.

A Greater Grace-nél is régebbi, majdnem ötvenéves az American International School of Budapest. A nagykovácsi campuson majdnem ezer gyerek tanul, ők az amerikai érettségi mellett nemzetközit is szerezhetnek. A tandíj a középiskolában évfolyamtól függően 24-25 ezer dollár körül alakul – ez körülbelül tízmillió forintnak felel meg.

Francia, német, osztrák

Kevés olyan nemzetközi gimnázium működik Budapesten, ahol nem az angol az oktatás nyelve. Ezek egyike a Gustave Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, amely a francia rendszer alapján működik – az utolsó három évben a franciaországi érettségire készítik fel a diákokat. A pályaválasztáshoz minden évfolyamon külön szakember nyújt segítséget, a tanulók részt vehetnek a párizsi felsőoktatási kiállításon is. Az iskola honlapja szerint a végzősök 98 százaléka sikerrel érettségizik, 85 százalékuk kitűnő vagy nagyon jó minősítést szerez, és valamennyien az általuk választott felsőoktatási intézményben tanulnak tovább. A tandíj a gimnáziumban évi 1,9 millió forint.

Aki inkább a németet választaná, az a Budapesti Osztrák Iskola, valamint a XII. kerületben található, a német és a magyar állam által alapított Deutsche Schule Budapest közül is választhat. Utóbbiban az oktatás a német tantervre épül. Az oda járó 580 gyerek (akiknek 80 százaléka magyar) az itthoni iskolákból is ismert tárgyakat tanulja, de más formában.

A frontális információátadás helyett inkább a kompetenciafejlesztésre összpontosítanak, nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni és csoportmunkára, ösztönzik az önálló tanulást. „Sokan jönnek hozzánk olyanok, akik a magyar rendszer alternatíváját keresik. A pedagógiai program nálunk lazább, nagyon gyerekközpontú. A célunk, hogy önállóságra neveljünk. Megadjuk persze a kereteket, de azt szeretnénk, hogy azokon belül szárnyaljanak a gyerekek” – mondták kérdésünkre az iskola vezetői.

Az iskolában tanító pedagógusok közül sokan német anyanyelvűek – vannak, akiket a német állam küld Budapestre –, és olyan magyar tanárok is akadnak köztük, akik korábban Németországban is tanítottak. A német mellett a diákoknak kötelező angolt tanulni, mellé a franciát, sőt akár a spanyolt is lehet választani. Akik élnek ezzel a lehetőséggel, a tanulmányaik végére akár négy nyelvet is elsajátíthatnak.

Az intézményben 12. évfolyam diákjai német érettségit tesznek. „Ennek a rendszere kissé eltér a magyarétól, magában foglal például egy prezentációs vizsgát is. A német érettségi vizsga teljesen egyenrangú egy Németországban letett érettségivel, és utat nyit a német egyetemekre” – közölte a gimnázium. A náluk végzettek 90 százaléka külföldön tanul tovább, jobbára német nyelvterületen, de kedvelt célpont Hollandia is. A diákok egyébként a magyar érettségit is lehetik; akik mindkettőt vállalják, a hazai vizsgához szükséges tárgyakat magyarul tanulják. Az iskolában az éves tandíj 1,6 millió forint.