Kétségbeesett nyilatkozatban írták le a pedagógiai szakszolgálatok dolgozói, miért van nagy baj Közoktatás
Székács Linda

Kétségbeesett nyilatkozatban írták le a pedagógiai szakszolgálatok dolgozói, miért van nagy baj

Az elmúlt években folyamatosan növekedett az ellátást igénylő gyerekek száma, miközben egyre kevesebb a megfelelő szakember. A pedagógiai szakszolgálatokra egyre több munka hárul, ami így a legfontosabb feladatuktól, a terápiától veszi el az időt.

Szeretnénk felhívni a társadalom és az oktatásirányítás figyelmét az oktatási rendszer válságos állapotára. Ennek egyre súlyosbodó következményeit nap mint nap tapasztaljuk a munkánk során

– fogalmaznak a szakszolgálati dolgozók abban a szakmai nyilatkozatban, amelyet pár nap alatt közel ezren írtak alá. A helyzetértékelésük szerint 2013 előtt a pedagógiai szakszolgálatok nevelési tanácsadóként működtek, és önálló intézményekként végezték a feladataikat, 2013-ban az állami intézményfenntartó központ alá kerültek. Kilenc szakfeladatot kell ellátniuk, ezzel együtt pedig egyre kevesebb idejük jut a rászorulók valódi ellátására.

Az átszervezéssel párhuzamosan elindult egy folyamat, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakértői bizottsági tevékenység, és egyre kevesebbet a terápiás ellátás

– írják. Bár a köznevelési törvény kimondja, hogy a gyerekeknek és tanulóknak joga van ahhoz, hogy életkortól függetlenül az intézményhez forduljanak segítségért, elmondásuk szerint a pedagógiai szakszolgálatok mégis egyre kevésbé tudják biztosítani a megfelelő ellátást - emelik ki.

A legfőbb problémát az okozza, hogy egyre több gyermek szorul fejlesztő foglalkozásra, legyen szó beszédterápiáról vagy részképességekkel összefüggő problémákról, miközben növekszik a pszichológiai ellátást igénylők száma is. Szakember híján ugyanis az egészségügyhöz tartozó pszichiátriai gondozók és a gyermekvédelmisek is a pedagógiai szolgálatokhoz irányítják az autizmussal vagy szorongással küzdő, esetleg bántalmazott és elhanyagolt gyerekeket, akiket tapasztalat és speciális tudás hiányában csak korlátozottan képesek ellátni.

Pedig a pedagógiai szakszolgálatok esetében is óriási a munkaerőhiány. Nincs elegendő szakember mozgásfejlesztésre, a logopédusok pedig gyakran óvodapszichológusokként is funkcionálnak, ami így az iskoláktól és a terápiáktól veszi el az időt. "Összességében tehát egyre kevesebb szakemberre egyre több gyerek jut, akik így nem kapják meg a megfelelő ellátást. Emiatt szükségesnek tartjuk, hogy meginduljon a társadalmi párbeszéd az oktatási rendszer reformjáról a gyermekek és családjaik érdekében, és szolidaritást vállalunk mindazokkal, akik ezért velünk együtt felszólalnak és kiállnak" - összegzik.