A Telex szúrta ki, hogy a nyolcadikosok földrajzkönyvében az alábbi ábrát és a magyarázó bekezdést (ami egyébként online is elérhető):
A népes Ukrajnában a nemzetiségek eloszlása nagyon egyenlőtlen. A többség ukrán nemzetiségű, de az ország keleti részén jelentős az oroszok aránya, a Krím-félszigeten pedig ők alkotják a többséget. A két keleti szláv nyelv (orosz, ukrán) hasonló. Az oroszok által lakott országrészekben a lakosság egyötöd része kevert orosz–ukrán nyelven beszél. Ennek ellenére a két népcsoport gyakran szemben áll egymással. Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím-félszigetért.
Fotó: Nemzeti Köznevelési Portál/Földrajz 8.
Arról nem beszélve, hogy szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta - emeli ki az oldal, a tankönyv szerint az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.
Persze nem ez az első eset, hogy érdekes részeletek kerülnek elő tankönyvekből. Az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) tankönyveiben volt már szó a menekültkérdésről szintén földrajzkönyvekben, de az ötödikesek irodalomkönyvében például 2020-ban tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatta a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
