A World Schools Debating Championshipen hatvannyolc ország legjobb vitázói indultak, az öt magyar diák ezüstérmet szerzett. Nem ez az első alkalom, hogy dobogós helyen végeztek, a magyar csapat két tagja két egymást követő évben is aranyéremmel tért haza az oxfordi vitaversenyről. Pedig még mindig távol vagyunk azoktól az országoktól, ahol a vitázás – kis túlzással – nemzeti sport.

Érdemes-e létrehoznia Ausztráliának, az Egyesült Államoknak, Japánnak és Indiának egy négyoldalú – a NATO-hoz hasonló – védelmi együttműködést Kína erősödése miatt? Többek között erről a témáról vitázott a magyar csapat augusztusban, a világ legnevesebb, kifejezetten középiskolásoknak szóló vitaversenyén. „Éppen akkor kezdett Kína hadgyakorlatokat Nancy Pelosi tajvani útjára válaszolva, ez nagyon aktuálissá tette a vitát” – emlékszik vissza Törőcsik Lili, a magyar csapat egyik tagja a World Schools Debating Championship egyik legizgalmasabb, az izraeli válogatott elleni vitára.

Amelyet a magyar középiskolások nyertek, és aztán több más ország válogatottjával szemben is győztek, így jutottak be a legjobb huszonöt közé. Végül az „angol mint idegen nyelv” kategóriában ezüstérmet szereztek. „Magyar nemzeti válogatott még soha nem szerepelt ilyen jól” – írta a Facebookon Balázsy András, a Magyar Multirole Debate Academy alapítója és vezetője a csapatról, amelynek tagja volt a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban tanuló Törőcsik Lili és Telek Johanna, a Karinthy Frigyes Gimnáziumban tizenkettedikes Balázs Julianna, a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban idén végzett Veress Szabolcs és a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett Vas Ádám. Törőcsik Lili nem csak csapatban kapott díjat, ő lett a világ tizenhatodik legjobb szónoka az angolt mint idegen nyelvet használók mezőnyében.

Nyolc percben

A versenyt először 1988-ban szervezték meg. Az egyetemi vitaversenyek akkor már világszerte népszerűek voltak, de középiskolások számára nem volt hasonló megmérettetés. Az első „világbajnokságon” még csak hat ország – Kanada, Ausztrália, Hong Kong, Új-Zéland, Anglia és az Egyesült Államok – vett részt, idén viszont már hatvannyolc különböző országból érkeztek csapatok.

Mindenhonnan a legjobb vitázókat küldik a versenyre. „Több országban többkörös a kiválasztási folyamat. Kanadában például nagyon szigorú regionális döntők vannak, már ezeket nagyon nehéz megnyerni. Innen lehet bejutni az országos döntőbe, ott szintén kiválóan kell szerepelni. Felállítanak egy A és egy B csapatot, azokból kerül ki az az öt középiskolás, aki végül képviseli majd Kanadát, de rendszerint létrehoznak egy tartalékos csapatot is” – említ egy példát Balázsy András, hozzátéve: itthon nem volt ennyire összetett a kiválasztási folyamat, „de itt is ki kellett érdemelni az indulást”.

A World Schools Debating Championship – amelynek abszolút győztese idén Hongkong, tavaly Kanada lett – vitaformátuma kötött. Minden vita nyolc – egyenként nyolc-, illetve négyperces – beszédből áll, ezeket két háromtagú csapat (a „javaslattevő” és az „ellenzék”) tart meg. A magyar csapat négy nap alatt nyolc vitában vett részt, utána következtek a kieséses körök. „Naponta két vitában vettünk részt, így nem merültünk ki teljesen, eleget tudtunk aludni, és tudtunk készülni a következő napra” – magyarázza a vitaedző.

Volt miből készülni, a témák zöme ugyanis összetett, komoly tárgyi tudásra, olvasottságra, ismeretekre van szükség. Idén például arról is vitázott a magyar csapat, hogy meg kell-e adni a lehetőséget az elítélt, de büntetésüket már letöltött embereknek arra, hogy rendőrnek jelentkezhessenek, de a megválasztott képviselők visszahívásának lehetőségéről és az Egyesült Államokban komoly vitát kiváltó méltányossági doktrínáról is szó volt. A témák egy részét – mondja Törőcsik Lili – már a verseny előtt ismerték, így azokból tudtak készülni (igaz, azt nem tudták, az adott állítás mellett vagy ellen kell majd érvelniük), míg más témákat egy órával a vita előtt kaptak meg.

Vitanagyhatalom?

Törőcsik Lili, Balázs Julianna és Telek Johanna neve egyébként már ismerős lehet, nem ez volt ugyanis az első alkalom, hogy magyar diákok szereztek dobogós helyet neves nemzetközi vitaversenyen. A Balázs Julianna-Törőcsik Lili páros 2021-ben és 2022-ben is megnyerte a világ alighanem méghíresebb vitaversenyét, az Oxford Schoolst – először „újonc”, majd ESL, vagyis „English as a Second Language” kategóriában. Ez a két magyar középiskolás számára is nagy siker volt, de a verseny történetében sem fordult még elő, hogy ugyanaz a csapat két egymást követő évben, két különböző kategóriában is megszerzi az első helyet. Idén ráadásul a másik magyar páros, Telek Johanna és Amir Benjamin is döntős lett.

Pedig még mindig távol vagyunk azoktól az országoktól, ahol a vitázás – kis túlzással – nemzeti sport. Szingapúrban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és több európai országban is komoly hagyománya van, például a holland és a szlovén oktatásban is hangsúlyos szerepet kap. Itthon nem ez a helyzet, néhány kivételtől eltekintve főként az alapítványi és magániskolák, a nemzetközi gimnáziumok, illetve a tehetséggondozó programokat kínáló intézetek ismerték fel, milyen sokat nyerhetnek azzal a diákok, ha megtanulnak vitázni.

„Úgy éreztem, itt az ideje demokratizálni a vitázást” – mondja a Milestone Intézetben évekig vitaedzőként dolgozó Balázsy András arról, miért hozta létre saját vitaakadémiáját, a Magyar Multirole Debate Academyt. „A vitaakadémiába bárki jöhet, nem kell olyan iskolába járnia, ahol van szervezett vitázás. Megtanítom a diákokat vitázni, felkészítem és viszem őket versenyekre. Az egyetlen feltétel az, hogy beszéljenek elég jól angolul, hiszen csak így lehet  nemzetközi szinten vitázni. De ezen felül semmilyen megkötés nincs, kezdő kurzusok indulnak folyamatosan ősszel, biztatom valamennyi érdeklődő tanulót és szülőt, hogy vegyék fontolóra” – magyarázza. Az akadémia egyébként két „teljes edzési ösztöndíjat” is létrehozott, így – mondja Balázsy András – „két tehetséges magyar fiatal, akinek másképpen nem lenne lehetősége vitázni, elsajátíthatja ezt a fantasztikus tudáskészletet”.

A világbajnokságon induló csapat tagjai szerint a vitázás egyre népszerűbb lesz. „Ha hallanak arról, hogy már van nemzeti válogatott, és aki vitázni szeretne, az kaphat megfelelő felkészítést, akkor – reméljük – egyre több lesz a vitázó. Mi a fazekasos vitaklubot mindenképpen tovább fogjuk vinni” – mondja Telek Johanna, aki Törőcsik Lilivel tavaly indította el saját iskolájában, a Fazekas-gimnáziumban a vitaklubot. Pár nap múlva egyébként Budapesten is lesz vitaverseny, a HMDA és a Budapest Debate Union közösen szervez megmérettetést szeptember 17-én a Corvinus Egyetemen. „És reméljük, ez csak a kezdet” – tette hozzá a vitaedző.

A következő World Schools Debating Championship Vietnámban lesz. „Azt reméljük, hogy találunk szponzorokat, és ki tudunk menni Hanoiba. Idén a Next9 Communications cég segített nekünk, az akadémia és a nemzeti válogatott szponzoraként ők biztosítottak megfelelő helyszínt a felkészüléshez - a kieséses körben is az ő irodájukból vitáztunk Kína ellen. Jövőre már nem ugyanezzel a csapattal indulunk majd, hiszen egy részük már nem lesz középiskolás, de van utánpótlás. Tudunk építeni arra, amit most elértünk” – teszi hozzá Balázsy András.