A tanárok négy követelése közül kettőre egyértelműen nemet mondott a kormány Közoktatás
Szabó Fruzsina

A tanárok négy követelése közül kettőre egyértelműen nemet mondott a kormány

A beígért háromszor 10 százalékon felül csak akkor kapnak komolyabb béremelést a pedagógusok, ha „a gazdaság jól teljesít”, és óraszámcsökkentésre sem számíthatnak – többek között ez derül ki abból a dokumentumból, amelyben a Belügyminisztérium válaszolt a két nagy pedagógus-szakszervezet követeléseire.

Korábban többször írtunk már arról, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet – vagyis a PSZ és a PDSZ – sztrájkbizottságának négy sztrájkkövetelése van. Az elsőről beszéltek a legtöbbet: azt kérik, hogy 2022. január 1-től a 10 százalékos pótlékemelésen túl 45 százalékkal emelkedjen a bérük, de a nevelő-oktató munkát segítők – például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek – bérének emelése is bekerült a követelések közé.

Óraszámcsökkentést is kérnek, szerintük heti 22 órára kellene visszavágni a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt”, a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztenseket pedig maximum heti 35 órában kellene beosztani gyermekfelügyeletre.

A Belügyminisztérium álláspontja a sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban ����

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Tuesday, June 28, 2022

A Belügyminisztérium írásban reagált a sztrájkbizottság követeléseire. A béremelésről azt írták, a már beígért háromszor 10 százalékos emelésen túl (amelynek az első 10 százalékát – tették hozzá – idén januárban megkapták a pedagógusok) csak akkor kaphatnak fizetésemelést az iskolákban dolgozók, ha azt a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi.

A nevelő-oktató munkát segítők bértáblájáról azt írták: mivel emelkedett a garantált bérminimum, a fizetésük automatikusan nagyobb lett, ettől függetlenül „az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon az ő juttatásaik emelése és számuk növelése is napirenden van”.

Az óraszámcsökkentést azonban egyértelműen visszautasították. A tárca azt írta, egész Európában emelkedik a pedagógusok átlagéletkora, és mindenhol kevés a fiatal szakember, ezért „nagyarányú óraszámcsökkentés jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”. „Arra kell törekednünk, hogy a 22-26 óra közötti szabályozás szerinti óraterhelés az alsó érték felé mozduljon el, a szabályozás ugyanakkor az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását teszi rugalmassá. A túlórákat jelenleg is belső rendelkezések alapján fizetik ki a munkáltatók”.

Azt is hozzátették: azzal az elvvel egyetértenek, hogy a több órát tartó pedagógusok bérezésében „az óraszám-eltérés érvényesüljön”. A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek munkaidejében sem lesz változás: a tárca szerint a Klebelsberg Központtal „felmérették”, hogy hetente hány órára osztják be őket gyermekfelügyeletre, de az eredmények alapján „nincs olyan gyakorlat, hogy heti 35 óránál többet lennének beosztva gyermekcsoportba”.