Sokba, még akkor is, ha tandíjat nem kell fizetni. A legnagyobb kiadással persze azok kalkulálhatnak, akik magán-, alapítványi vagy nemzetközi gimnáziumot választanak. A HVG Középiskolai Rangsor 2022 cikke.

A budapesti Budenz József Alapítványi Gimnáziumban például 1,5 millió forint egy tanév, ezért az összegért azonban az állami iskolákban megszokott 30-35 fős helyett maximum 20 fős osztályokban tanulhatnak a diákok különböző digitális tananyagok, appok, projektek, pedagógiai módszerek segítségével. Ugyanennyi az éves alapítványi hozzájárulás összege az emelt szintű nyelvoktatást és nemzetközi kapcsolatokat is kínáló, a BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban, míg a speciális kétnyelvű képzést indító Európa 2000 Gimnáziumban az ötödik, a hetedik és a kilencedik évfolyamon havi 90 ezer forintos, a HVG rangsorában évről évre előbbre kerülő Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban pedig 110 ezer forintos havi hozzájárulással kell számolni.

A Budapest School mikroiskola-hálózatának középiskolájában és idén indult technikumában 160 ezer forint a havi hozzájárulás minimumösszege, ezzel nemcsak az iskola fenntartását, hanem az ösztöndíjas diákok tanulását is támogatják a szülők. Ösztöndíjprogram egyébként az összes magán- és alapítványi intézményben működik, ezek egy vagy több tanévre biztosítanak tanulási lehetőséget a tehetséges, de kevésbé tehetős családból származó diákoknak.

Ennél jóval mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a szülőknek, akik valamelyik nemzetközi iskolába íratnák be a gyerekeiket – a brit, francia, német vagy egyesült államokbeli tanterv alapján működő intézményekben évente két- és négymillió forint közötti tandíjat kell fizetni, bár ennél jóval olcsóbb és drágább iskolákat is lehet találni. A Budapesti Osztrák Iskolában például havi 66 ezer forintos hozzájárulással kell kalkulálni, míg a legmagasabb tandíjra az American International School of Budapestet választó családoknak kell számítaniuk, ahol a 9–12. évfolyamon tanévenként 24 ezer dollárt, vagyis több mint hétmillió forintot kell fizetni.

Az iskolakezdés persze nemcsak a nemzetközi iskolák diákjainak, hanem az állami középiskolákban tanulók szüleinek is megterhelő lehet: egy 2019-es felmérés szerint 41 százalékuk 10 és 30 ezer, 40 százalékuk 30 és 50 ezer forint közötti összeget, minden ötödik család pedig 50 ezer forintnál többet költ a tanévre készülve. Az összeg nem a tanszerek, sokkal inkább a sportoláshoz szükséges felszerelések, na meg a digitális oktatás hónapjai alatt nélkülözhetetlenné vált laptop és nyomtató miatt magas - legalábbis az üzletláncok forgalma azt mutatja, hogy augusztusban több tízezer laptopot vásárolnak a családok.

A tankönyveket 2020 szeptembere óta a középiskolások is ingyen kapják, de így is előfordulhat, hogy a szülőknek néhány ezer forintot félre kell tenniük könyvekre. Ez történhet akkor, ha egy-két szaktanár a szülők anyagi támogatását kéri ahhoz, hogy a hivatalos tankönyvjegyzéken nem szereplő kiadványt, például valamelyik magánkiadó tankönyvét választhassa, mert azzal hatékonyabban tanulhatnak a diákok, mint az állami egyentankönyvből. A listán nem szereplő tankönyveket pedig nem adja ingyen az állam, azokat a szülőknek kell kifizetniük – bár a HVG által megkérdezett szülők azt mondták, évente három-négyezer forintot megér, hogy a gyerekeik a magánkiadók jól bevált matek-, magyar- vagy éppen angolkönyveiből tanulhassanak.

Különböző fix havi kiadásokkal is számolni kell. Szeptember óta a 14 éven aluliak ingyen használhatják a budapesti tömegközlekedést, a középiskolásoknak azonban továbbra is bérletet kell venniük – ennek ára havi 3450 forint, de a nagyobb vidéki városokban is 3-4 ezer forintba kerül a havi helyi bérlet. Ehhez érdemes hozzászámolni az iskolai ebéd árát, a legtöbb intézménynek ugyanis van főző- vagy melegítőkonyhája, így helyben tudnak ebédelni a tanulók. Az árak szolgáltatónként változnak, de a számla összege el szokta érni a 10-12 ezer forintot – van olyan fővárosi gimnázium, ahol csak 400-500, máshol 800 forintot kell fizetni egy ebédért.

Ennél jóval jelentősebb kiadást jelenthetnek a délutáni foglalkozások – az érettségi-előkészítők, a nyelvtanfolyamok, a különórák. Azok a diákok, akik úgy érzik, hogy az iskolai órákon nem tudtak megfelelően felkészülni a nyelvvizsgára vagy az idegen nyelvi érettségire, magántanárokhoz és nyelviskolákba is járhatnak. A két-három hónapos, a középiskolások időbeosztásához igazított nyelvtanfolyamokat jellemzően 50-70 ezer forintért hirdetik a nyelviskolák: az egyik budapesti nyelvi centrum például 70 ezer forintért kínál tizenkét hetes kurzust, ezért az összegért a tanulók hetente kétszer négy órán vehetnek részt. Egy másik nyelviskola tízhetes, ötvenórás online tanfolyamán 40 ezer forintért lehet részt venni, a diákok szombat délelőttönként kapcsolódhatnak be a Zoomon tartott foglalkozásokba. A nyári nyelvvizsga-előkészítőkért is hasonló összeget kell fizetni. Egy tíznapos, intenzív – naponta négyórás elfoglaltságot jelentő – kurzus 40-50 ezer forintba kerül a legtöbb nyelvi központban.

Magántanárral jóval drágább felkészülni az érettségire vagy a nyelvvizsgára, az egyik magántanár-közvetítő oldal adatai alapján a tapasztalt oktatók 3000 és 5500 forint közötti összeget kérnek egy hatvanperces óráért. A végzősök csoportos érettségi-előkészítő tanfolyamok közül is válogathatnak, ilyet ugyanis számos oktatási centrum szervez, sőt egyetemek is. Van, ahol ingyenes lehetőségeket is kínálnak, máshol az októbertől április végéig tartó kurzusért 70 ezer forint tandíjat kérnek (igaz, ezért az összegért hetente négy órában, szakképzett tanárokkal nézhetik át a középiskolai tananyagot a diákok), az egyik legnagyobb egyetem hivatalos előkészítője pedig 150 órás tanfolyamot hirdet 130 ezer forintért. Azok, akiknek csak némi ismétlésre lenne szükségük, videós előadásokra is előfizethetnek. Van, amelyikért mindössze 8-9 ezer forintot kell fizetni, de a komolyabb online tanfolyamok díja ennek a többszöröse is lehet – igaz, ezért az összegért a kurzust tartó tanár válaszol a diákok tananyaggal kapcsolatos kérdéseire, és játékokkal, különböző tesztekkel is felméri a tudásukat.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.