Aggodalom a családért és a barátokért, bezártság, elszigeteltség – többek között ilyen érzésekkel fordulnak diákok az Eduline által megkérdezett szakpszichológushoz. A kisebb-nagyobb megszakításokkal lassan egy éve otthon tanuló középiskolások és egyetemisták egy részénél a koronavírus-járvány által kiváltott stressz hangulatingadozást, szorongást, fásultságot, kimerültséget, alvási problémákat is okozhat.

A legtöbb diák – középiskolától felfelé – kisebb megszakításokkal tavaly március óta online tanul. Az iskolabezárások első évfordulójához közeledve Palkovits Nóra tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk az online tanulás már most érzékelhető (sokszor negatív) hatásairól, illetve arról, hogyan érdemes az elmaradt iskolai események utáni űrt kezelni.

Eduline: Milyen rövid és hosszú távú mentális hatásai lehetnek a digitális oktatásnak, és az ezzel járó - ingerszegény környezetben történő - tanulásnak? Melyik korosztályra lehet a legnagyobb hatása a jelenlegi helyzetnek?

Palkovits Nóra: Amit én érzékelek a hozzám forduló diákoknál nehézségként, az a család és barátok iránti aggodalom, valamint a bezártság, elszigeteltség érzése, ami megnövekedett stressz formájában jelentkezik. A hosszú ideig jelen lévő fokozott stressz pedig olyan további problémákat eredményezhet, mint például a hangulatingadozás, a szorongásos problémák, ritkább esetben a depresszióhoz hasonló tünetek, mint a fásultság, a kimerültség, az alvási gondok. Sokakat érintett a kollégiumokból való hazaköltözés. A felnőttség küszöbén a családi fészekbe visszatérni egyszerre jelentheti a megnyugtató menedéket a függetlenedés kihívásaitól, illetve a hátrahagyott konfliktusok helyszínét.

A középiskolás és az egyetemista korosztálynál nyilvánvaló problémákat okozhat az elszigetelődés a kortárs kapcsolatoktól.

Az iskolai, egyetemi közösség fontos pont a mindennapokban a diákok számára, hiszen a többiekkel való kapcsolódásban bontakozik ki az önértékelés, az érzelmi fejlődés és az identitás.

A baráti és párkapcsolatok kialakítása, az intimitás megélése miatt is kihívást jelent ez az időszak. De kifejezetten problémás lehet akkor is, amikor egy diák vagy hallgató egy új közösségbe szeretne beilleszkedni, mivel online – amikor a személyes kapcsolatnak még az emléke sincs meg – nehezebben törik meg a jég, alakul ki a bizalom.

E.: Lehet ennek komolyabb negatív hatása? Akadhatnak-e problémáik később például az ismerkedésben?

P. N.: A jelenlegi helyzet valóban nehéz lehet a diákoknak, de ez a későbbi ismerkedésben feltételezhetően nem okoz majd problémát. Most viszont hiányállapotnak érzékelhetik a kapcsolatok beszűkülését, kifakulását az online platformokra korlátozódva. Feltehetően a pandémia után visszaáll a megszokott működés a kapcsolódások terén is, a kapcsolódásra való képességünket pedig nem felejtjük el ennyi idő alatt.

E: Milyen tanulási problémák adódhatnak a digitális oktatásban?

P.N.: Tanulás szempontjából a motiváció fenntartása lehet az egyik legnehezebb dolog a diákok számára. Amióta távoktatás van, sokkal többen számolnak be figyelmi, koncentrációs problémákról.

A tananyag feldolgozásának sikerét nagyban meghatározza az oktatási anyag sokoldalúsága, illetve az, ha a diákok többféleképpen is tudnak tanulni – azaz a tanulási módszerek széles skálájával rendelkeznek. 

Azoknak például, akik hallás után tanulnak könnyen, az online olvasható segédanyagok kevésbé működnek jól, mint a hangzó szöveg. Sok helyen azonban már igyekeznek alkalmazkodni a digitális oktatásban tanulók különböző igényeihez.

E.: Mi az, ami segíthet átlendülni a nehezebb pillanatokon? Hogyan motiválhatják magukat a diákok? Azt mondják, a napirend a legfontosabb, de hogyan lehet napirendet kialakítani a sokszor keretek nélküli tanulásban és szabadidőben?

P. N.: A napirend tényleg hasznos lehet, ahogy a megfelelő étrend és a testmozgás is, mert mindegyik pozitívan hat a közérzetünkre és „megtart” minket, kereteket ad a határtalan, összefolyó otthonlétben. A fizikailag korlátozott térben lehetőség szerint érdemes megkülönböztetni az alvás és az aktivitás terét, akár csak annyival is, hogy amikor tanulunk, akkor beágyazunk vagy átülünk egy másik székre az ágy helyett. Ez szó szerint segít minket a szűk térben is perspektívát váltani. Mindenkinek más recept működik, különbözőek vagyunk. A szürke hétköznapokkal szemben nehéz ellenszert találni, előfordulhat a fokozott stressz, frusztráltság jelenléte az életünkben. Fontos megértéssel és öngondoskodással fordulni önmagunk felé.

E.: 2020-ban elmaradt a szalagavatók, ballagások és diplomaosztók többsége, illetve minden olyan nagyobb iskolai esemény, amely mérföldkő lehet a diákok életében. Bár tavaly még az volt a mondás, hogy ezeket az ünnepségeket majd pótolják, a vírushelyzet ezt nem tette lehetővé. Hogyan érdemes ezeket a "lezáratlan lezárásokat" kezelni?

P.N.: Az említett események elmaradása egyértelműen veszteségként jelenik meg a diákok életében. Ezek a közösségek és az egyén felnőtté válásának szempontjából is határokat jelképező pillanatok, ezért ha a jelenlegi intézkedések értelmében nem is lehet megtartani őket,

szimbolikusan érdemes megemlékezni róluk – például a szalag viselésével, vagy éppen azzal, ha készítenek egy fotót a diplomájukról az egyetem előtt.

Sokat jelenthet az osztálytársakkal, szaktársakkal is megosztani ezeket az esetlegesen nehéz érzéseket, illetve az elmaradó élmények ellenére minden lehetséges módon tartani egymással a kapcsolatot.

Komoly következmények

A The New York Times szerint a dél-nevadai Clark megyében 2020-ban a kilenc hónapos lezárás idején 18 fiatalkorú lett öngyilkos, ami duplája az előző évi számnak. Bár az öngyilkosságok nem kapcsolhatók össze egyértelműen az iskolabezárásokkal, a segélyhívások számának emelkedéséből látszik, hogy minden korosztályt megviselnek a korlátozások. A lap cikkében megszólaló szakértő szerint a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket érintheti a legérzékenyebben a jelenlegi helyzet. Korábban a CNN is beszámolt róla, hogy gyakrabban fordultak elő depresszióhoz köthető tünetek és öngyilkossági kísérletek az általános iskolás gyerekek körében Kínában, miután a koronavírus-járvány miatt bezártak az iskolák. A kutatásban a tavaly májusi adatokat hasonlították össze a 2019-esekkel. A megkérdezett tanulók 25%-a számolt be depresszióhoz köthető tünetekről májusban, míg 2019 novemberében ez az arány 19% volt. Ami ennél is aggasztóbb, hogy az öngyilkossági kísérletek száma több mint duplájára emelkedett ezen időszak alatt - 3 százalékról 6,4 százalékra.

E.: A koronavírus miatt a friss diplomásoknak nehezebb elhelyezkedniük, sok helyen leépítések vannak, vagy egyszerűen létszámstop. Lehetnek komoly hatásai később - akár 5-10 év múlva - annak, ha most folyamatosan falakba ütköznek, kudarcokat élnek át?

P.N.: A karriertámogatásban dolgozó kollégák úgy látják, a pályára való szocializálódásban is a személyes találkozások hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát – a munkaerőpiac átrendeződése mellett. Ettől gyakrabban előfordulhat, hogy elbizonytalanodik valaki a saját szakmai útjának egy állomása felé haladva. A kudarcok megélésében fontos látni (már ebben az életkorban is), hogy a fejlődés útján elkerülhetetlenek a nehézségek. A jelen időszakra lehet kihívásosként és kudarcokkal teliként is tekinteni. Azaz nem maga a járványhelyzet, hanem annak megélése, a hozzáállás és az akadályokkal való megküzdés fogja alakítani, hogy miként viszi magával egy mostani pályakezdő a Covid-19 emelte falakat.

Sokan nem örülnek annak, hogy még egy ideig biztosan maradnak a korlátozások és a távoktatás. Rómában a diákok az utcán ülve tiltakoztak, amiért elhalasztották az iskolák újranyitását. A tüntetésről készült képeket itt nézhetitek meg.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned.