Horváth Péter szerint abban nem lehet vita, hogy a pedagógusok a magas rizikófaktorú csoportba tartoznak, miután nagyon sok diákkal találkoznak, különösen azokon az évfolyamokon, ahol már nem egy tanulócsoportot visznek, hanem óráról órára más osztályhoz kell beülniük tanítani, naponta akár 200-300 diákkal is találkozva „testközelből” - mondta az InfoRádiónak. A Nemzeti Pedagóskar elnöke azt is hozzátette: tudható, hogy a pedagógustársadalom az idősebb korosztályhoz tartozik, és sokan túl vannak már az 50., de akár a 60. életévükön is.

Azt nem tudja, hogy a tesztelés mennyiben jelentene megoldást, hiszen egy negatív teszt nem bír lényegi előrejelzéssel. Éppen ezért úgy véli, a tesztelésről az egészségügyi pályán jártas szakembereknek kell dönteniük. Ugyanakkor azzal egyetértett, ha valamelyik tanárról nem derül ki időben, hogy fertőzött, akkor akár a teljes tanári karon végigsöpörhet a vírus.

Horváth Péter tart is ettől, hiszen emiatt át kellene állni a hagyományos oktatásról, pedig meglátása szerint a személyes órák jó pár évfolyamon lényegesen hatékonyabbak a digitálisnál. Ez főleg az alsóbb évfolyamokon igaz, ahol az otthoni oktatás a szülőknek is nehézségeket okozhatna. A Nemzeti Pedagóskar elnöke azt is biztosra veszi, hogy ezzel tovább nőnének a diákok közötti - egyébként is nagy - különbségek. Éppen ezért a teljes digitális átállás helyett valamilyen vegyes rendszert tudna elképzelni, amennyiben erre az egészségügyi helyzet lehetőséget nyújt.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem úgy véli, meg kellene gondolni a különösen veszélyeztetett, magas rizikójú emberek állami szűrését, ideértve a tanárokat is. Ha pedig lesz védőoltás, akkor a tanárokat és a pedagógusokat az elsők között kellene beoltani - mondta a rektor.