Mit tehetnek a tanárok, ha a távoktatásban is felüti a fejét az iskolai zaklatás? Dr. Jármi Évát, az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát kérdeztük.

Már minden iskolában - kisebb nagyobb sikerrel - beindult a távoktatás. A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmerült a kérdés: mit tehetnek a tanárok, ha a Google Classroomban is elkezdődik a szekálás vagy egyenesen az iskolai zaklatás? Dr. Jármi Évát kérdeztük a lehetséges megoldásokról.

"Az első - amit már lehet, hogy sok helyen ki is hagytak a tanárok -, hogy amikor létrehoznak egy új felületet, szabályozni kell, hogy milyen viselkedések elfogadottak és nem elfogadottak azon a platformon"

- mondja a pszichológus. "Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy továbbra sem elfogadott egymás piszkálása, tisztázni kell, hogy nem mondathatnak egymásnak megalázó dolgokat, nem hozhatják egymást kellemetlen, megalázó helyzetbe."  A szabályok felállításának nem az a célja, hogy büntetéseket oszthassanak ki a tanárok, de mindenképp tisztázni kell azt, hogy milyen kommunikáció fér bele a Google Classroom kereteibe és mi nem. Mindezt meg lehet támogatni egy olyan magyarázattal, hogy a karantén miatt mindenki új helyzetbe került és sérülékenyebb, ezért most még jobban kell egymásra figyelni - tanácsolja a szakpszichológus.

Hogyan lehet az online osztályban bántani a másikat? A legjellemzőbb az, ha a feladatok alatt vagy a csetfalon gúnyos gifeket és szekálódó megjegyzéseket tesznek, amivel megbánthatják és megalázhatják osztálytársaikat az egész csapat előtt.

"Ezeket a beszólásokat - amik amúgy az osztályteremben is előfordulhatnak -, most jól lekövethetővé teszi a távoktatás. Így az is látszik, kinek a hozzászólásait hurrogják le, vagy kire ugarnak rá egyszerre öten, akár csak egy helyesírási hiba miatt" – magyarázza Jármi Éva is. A tanároknak fontos különbséget tenni aközött, hogy mi a szekálás, esetleg zaklatás és mi az, ami hozzátartozik a diákok mindennapi életéhez, kommunikációjához. Persze nem csak a tanároknak, hanem a diákoknak is nehéz ez az időszak, hiszen teljesen kiszakadtak a megszokott társas környezetükből.

Kifejezetten oda kell figyelni azokra, akik kevesebbet voltak eddig az online térben és most belekényszerültek ebbe az oktatási helyzet miatt. Ők lehetnek például hátrányosabb helyzetű diákok, akiknek nincs is meg a megfelelő eszköze sem ahhoz, hogy tartsák a kapcsolatot a diáktársaikkal. Vagy olyanok, akik a klasszikus iskolai helyzetben ki voltak zárva a diákok osztálycsoportjából, de a Google Classroomban most benne vannak. "Vannak olyan – főleg kisebb – gyerekek, akik úgy kerültek bele ebbe a helyzetbe, hogy nincsenek hozzászokva az online kommunikációhoz. Könnyen előfordulhat, hogy ők olyanokat is magukra vesznek, amit nem bántásnak szántak az osztálytársaik. Ezért az is nagyon fontos, hogy időről-időre világossá kell tenni, hogy a tanár elérhető és lehet hozzá fordulni" - magyarázza a pedagógiai szakpszichológus.  

"Nagyon sok gyerek most rettenetesen izolálttá vált és nem tudja csak úgy megszólítani a tanárt az óra után"

- hangsúlyozza Jármi Éva. Ezért tanácsos a tanároknak összeszedni, mikor és hogyan lehet őket elérni, megszólítani nem csak tanulmányi ügyekben. A diákok most még többet vannak a neten, és találkozhatnak ismeretlen helyzetekkel akár iskolai feladatok kapcsán is. A pszichológus szerint a tanároknak biztosítaniuk kell azt, hogy a diákok tudjanak tőlük kérdezni, hiszen nem csak a tananyag új, hanem az egész helyzet.

Kiemelten fontos a diák teljes körű biztonsága, ezért ha egy tanár tud olyan diákokról az osztályában, akik veszélyeztetettek lehetnek, mert mondjuk nincs biztonságos családi hátterük, akkor nekik külön is írhat, jelezve a személyes figyelmét és megkönnyítve a segítségkérést - javasolja Jármi Éva. Természetesen betartva az intézmény tanárok-diákok személyes kommunikációjára vonatkozó esetleges szabályait - teszi hozzá – például másolatban vagy titkos másolatban csatolhatja az intézményvezetőt vagy az iskolapszichológust, hogy a személyes törődés ne tűnjön félreérthetőnek. Így meg lehet erősíteni a tanári jelenlétet és a diákokban is tudatosul, hogy baj esetén fordulhatnak a tanárukhoz.

Az is lehet egy megoldás, hogy a diákok projektet készítenek a biztonságos internetezés, illetve a netikett témájában valamelyik tantárgy keretében. Ha pedig már felütötte a fejét a piszkálódás, akkor mindenképp külön témává lehet tenni az internetes zaklatást - magyarázza a pszichológus.

Arra, hogy mennyire lehet megoldás, ha esetleg valaki megszünteti a kommentelési lehetőséget az adott feladatok alatt vagy a csetfalaton, a pszichológus azt mondta: ez lehetséges, hogy csak a dolgok más platformra terelését eredményezé. A zaklatás valószínűleg, ha már ment az online osztálytérben, a kommentelések korlátozásával csak egy másik – tanárok által nem látott – térben folytatódna. Így mindenképp, minél előbb kezelni kell, iskolai vagy osztály szinten a kialakult helyzetet. Ahol pedig még nem volt erre példa, ott előre szabályozni és tematizálni kell, hogy ne is fordulhasson elő.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.