Az új Nemzeti alaptanterv már egy hónapja megosztó téma. Az elmúlt időszakban számos szakmai szervezet, iskola és még diákok is tiltakoztak a bevezetés ellen. Nemrég megjelentek a kerettantervek is, melyek sokakban még több kérdést vetnek fel. Megnéztük, hogy hogyan alakult a testnevelés tantárgy felépítése az új kerettanterv szerint.

Ahogy korábban írtunk róla, február végén megjelentek a kerettantervek, bár akkor még hiányosan. A főbb tantárgyakat már megnéztük, most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a testneveléssel kapcsolatban általános iskola alsó- és felső tagozaton, és középiskolában 9-12.osztályban.

„A testnevelés és egészségfejlesztés az egyik legösszetettebb tanulási terület, meglehetősen komplex célkitűzéssel. Egyik legfontosabb feladata a tanulók testi, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének biztosítása…”

-olvasható az alsó tagozatos kerettantervben. Az alsós kerettantervben megemlítik, hogy erre az időszakra tehető a koordinációs képességek fejlesztésének fontos szakasza, így ez odafigyelést igényel. A tanterv az általános iskola alsó tagozatán elsősorban a "játékos cselekvéstanulást" helyezi előtérbe. Megjelenik a gyógytestnevelés témakör is, melyet a tervek szerint úgy kell megvalósítani, hogy a gyermek egészségi állapotát és az abból adódó egyéni sajátosságot figyelembe veszi.

A 3-4. évfolyamon a testnevelésen belüli témakörök és a javasolt óraszámok nem változnak. Az általános iskola 1–4. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

 „A testnevelés tartalmi elemei közé az 5. évfolyamtól belép a sportági alaptechnikák és taktikák rendszere, a hozzájuk kapcsolódó elméleti ismeretekkel, miközben folytatódik a széles spektrumú koordinációsképesség-fejlesztés.”

- áll a felső tagozatos kerettantervben. Hozzáteszik, az 5. évfolyamba lépő diákok testi fejlődésében a fiúk és a lányok között nagy különbségek még nem mutatkoznak.

A 7-8. évfolyamosok kerettantervében áll, hogy "serdülőkorra tehető a mozgásszervi betegségek számának ugrásszerű növekedése". Ebből kiindulva kiemelt szerepet kell szánni a saját testtömeget felhasználó vagy kisebb súlyú eszközökkel való gyakorlatoknak, de különösen a törzsizom erő-állóképessége javításának, valamint az állóképesség fejlesztésének. A témakörök és a javasolt óraszámok azonosak az 5-6. évfolyamosokéval.

Ebben az időszakban kiemelt szerepet kap majd „a testi-lelki egészségre nevelés, ezen belül az egészségtudatos magatartás kialakítása, a primer prevenció jelentőségének, módszereinek hangsúlyozása, a mindennapi stresszel történő megküzdés pozitív stratégiáinak elsajátítása, tudatos alkalmazása.”

-olvasható a középiskolai kerettantervben a testneveléssel kapcsolatban. Ezekbe a kerettantervekbe bekerült a ritmikus gimnasztika és aerobik, mint választható témakör. A sportjátékok javasolt óraszáma valamivel kevesebb, mint felső tagozatban, az alternatív mozgásformák javasolt óraszáma pedig nőtt a középiskolákban. Az általános iskola 5–8. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

„Az ifjúkor küszöbéhez érkezett diákok testalkati változásai lelassulnak, kialakulnak a felnőttkori testarányok, ami a mozgáskoordináció jelentős minőségi javulásában ölt testet.”

-olvasható a 11-12.évfolyam kerettantervében. A 11-12. évfolyamban van változás a testneveléstantárgy óraszámában. Általános iskola első osztályától kezdve egészen gimnázium 10. osztályáig 340 az alapóraszám, míg a 11-12.évfolyamon ez 310-re csökken. Szinte minden témakörnél csökken a javasolt órák száma. A középiskola 9–12. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!