A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek? Közoktatás
Eduline

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?

Az iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.

A kisgimnáziumok a szegregációs jéghegy csúcsát jelentik a magyar oktatási rendszerben - írta meg a frissen megjelent ELTE-s Új kutatások a neveléstudományban kötet alapján az Index. A kutatás azt a kérdést járja körbe, miért van az, hogy az előnytelen összetételű általános iskolákba járóknak "szinte esélyük sincs még csak arra sem, hogy egyáltalán megpróbálkozzanak” a felvételivel.

Számos középiskolába úgy lehet csak bejutni, hogy a diákok a jelentkezést előzőleg sikeresen megírják a központi felvételi feladatsort - a vizsgára való jelentkezésnek egyébként éppen ma jár le a határideje. Azonban hiába az egyéni tudásfelmérés, a hat- és nyolcosztályos elitgimik a végén mégis a tágabb értelemben vett elit gyermekeinek gyűjtőhelyei lesznek - írja az Index.

Berényi Eszter - a kutatás szerzője - számításai alapján elég egyértelmű, hogy döntően a jobb helyzetű családok próbálkoznak azzal, hogy hamarabb kilépjenek az általános iskolai képzésből, vagyis a hat- és nyolcosztályos iskolákba ők íratják elsősorban gyerekeiket. Az oktatáskutató egyik alapmegállapítása, hogy a többiek jellemzően nem a felvételin buknak el, odáig ugyanis el sem jutnak.

Az országos kompetenciamérések adatai alapján a magyar általános iskolák 40 százalékából egyetlen gyerek sem próbál felvételizni negyedikben vagy hatodikban (a falusi iskolák 60 százalékában ez a helyzet), miközben más intézményekből (ez főleg a megyeszékhelyek és a főváros jobb általánosaira jellemző) az osztálylétszám 20-30 százalékkal is csökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba.

Kisgimnáziumba szinte kizárólag olyan gyerekek felvételiznek, akiknek a szülei képesek külön foglalkozni velük, van ehhez képességük, motivációjuk és anyagi hátterük, el tudnak járni a kinézett intézményekbe nyílt napokra. Azonban mint kiderült, a fő érv az iskolaváltás - vagyis a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizés - mellett az, hogy elégedetlenek az általános iskolával, ezért jobbat keresnek.

Ez pedig nemcsak az osztályközösséget, a tanórai dinamikát és a barátságokat terheli meg, hanem sokszor az iskola és a család közötti viszonyt is. Jellemző a titkolózás, a szülők, ameddig lehet, nem akarják nagy dobra verni az általános iskolában, hogy elvinnék a gyereket, nehogy retorzió érje őket - írják.

Tehetséggondozás vagy szegregáció?

Ugyanezt nagyban a PISA-vizsgálatok is többszörösen igazolták: a magyar oktatási rendszer különösen rossz a társadalmi hátrányok leküzdésében, az iskola nem képes megadni az esélyt azoknak, akik otthonról azt nem kapták meg. Az egyházi intézmények extra támogatásával és a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi rendszerrel az állam kifejezetten erősíti a korai szegregációt, biztosítva a középosztálynak azokat a helyeket, ahol nem kell vegyülniük - fogalmaznak, hozzátéve: bár ez sokszor tehetséggondozásnak látszik, a nemzetközi összehasonlítások szerint azok a sikeres iskolarendszerek, amelyek egyszerre képesek magas összteljesítményre és egyenlőségre, esélymegadásra.

Megállt a zuhanás? Így teljesítettek a PISA-felmérésen a magyar diákok

Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.