Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából.
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégiai program egyik célkitűzése a korai iskolaelhagyók arányának uniós szinten 10%-ra történő csökkentése, ezt a számot Magyarország is vállalta.
Ki számít korai iskolaelhagyónak?
Korai iskolaelhagyónak azok számítanak, akik a 18-24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből.
Arányuk Magyarországon 2018-ban az uniós átlagnál (10,6%) magasabb, 12,5% volt, ami a hatodik legmagasabb arány az unió tagállamai között. A mutató értéke 2010-hez képest 1,7 százalékponttal emelkedett, miközben az uniós átlag 3,3 százalékponttal csökkent - írja a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. A 18-24 évesek száma valamivel több mint 759 ezer főt tett ki a KSH januári adatai szerint, közülük majdnem 95 ezren számítanak korai iskolaelhagyónak - írja a Népszava.
A felmérésből az is kiderül, hogy a leszakadók aránya hazánkban a nőknél (12,3%) alacsonyabb volt, mint a férfiak esetében (12,6%).
Rengeteg diákot veszélyeztet lemorzsolódás, a szakközépiskolákban a legnagyobb a baj
Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
Az okok összetettek - írja az oldal - társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők is befolyásolhatják a jelenséget. De a romló statisztikai adatokban nagy szerepet játszik az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012 szeptemberétől 18-ról 16 évre csökkentette a kormány.
A teljes népesség iskolai végzettségét tekintve sincs sok dicsekednivalónk: a többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva hazánkban a legmagasabb (15,1 százalék) az alacsony végzettségűek aránya, s nálunk a legalacsonyabb (59,8 százalék) azok aránya, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (25,1 százalék) tekintetében már megelőzzük Csehországot és Szlovákiát, de az uniós átlagtól még mindig 7,2 százalékponttal maradunk el - írják.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
