Két éve szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült új szabályozást, ami annyit jelent, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentését felmenő rendszerben eltörölték. Az új törvény a most lezárult tanév elején lépett életbe, így már láthatóak a módosítás eredményei – írja az Abcúg.

A 2017 júniusában elfogadott törvény, – miszerint a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben megszüntetik a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentését – már a kezdetektől hatalmas közfelháborodást keltett. A köznevelési törvény módosítása sok diszlexiás, diszkalkuliás vagy diszgráfiás gyerek iskolai előmenetelét akadályozza, ugyanis korábban az osztályozás alóli felmentés az egyik legfontosabb könnyítés volt számukra.

A lap arról is beszámol, hogy a “disz”-es gyerekek többsége eleve nem BTMN-es tanulónak számít, hanem sajátos nevelési igényűnek (SNI). Ez a BTMN kategóriához képest magasabb fokú tanulási nehézséget – tanulási zavart – jelent, vagyis számukra továbbra is fennáll az osztályozás alóli felmentés lehetősége. A BTMN-csoportba ugyanis azok a gyerekek tartoznak, akiknél a „disz”-es probléma tanulási nehézségnek minősíthető, nem pedig tanulási zavar súlyosságú – vagyis megfelelő fejlesztéssel és tanítási módszerekkel nem szabadna, hogy zavar alakuljon ki.

Az osztályozás alóli felmentés azonban csak akkor mellőzhető, ha biztosítják a BTMN-es gyerekek számára a tanórán kívüli, egyéni fejlesztéseket, illetve a tanárok alkalmazzák a nevelési tanácsadók könnyítési/méltányossági javaslatait.

Megoszlanak a vélemények az új szabályozással kapcsolatban

A törvénymódosítás a most lezárult tanév elején lépett életbe, így az első év után már látható az eredmény. Adorján Katalin, a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület szakmai munkatársa szerint a BTMN-es gyerekek osztályzás alóli felmentésének az lett a következménye, hogy megnövekedett az SNI-s gyerekek száma. Míg korábban a BTMN-es diszlexiás gyerekek is kaphattak súlyos esetben felmentést, ezzel szemben most már nincs más út, mint SNI-státuszba helyezni a gyerekeket, hogy mentesülhessenek az osztályzás alól.

Az SNI kategória azonban ronthatja a gyerekek tanulási esélyeit is, ugyanis sajátos nevelésű igényű diákok nem tanulhatnak minden iskolában, illetve drágább az oktatásuk.

Ezzel szemben a pedagógiai szakszolgálat egyik tanácsadója elmondta, hogy tőle nem kapja meg több gyerek az SNI státuszt, csak azért, hogy így mentesülhessenek az osztályozás alól. A szakember mindig csak akkor adja meg a felmentést, ha látja a diákon, hogy mindent megtesz a jobb eredmény érdekében, mégis gondjai vannak az adott tárggyal. Azonban azt is hozzátette, hogy azok a BTMN-es gyerekek, akik semmiképpen nem számítanak sajátos nevelési igényűnek, mégis komoly nehézséget jelent számukra egy-egy tárgy, a rossz jegyekkel rontják saját továbbtanulási esélyeiket.

A szakértők például jó iránynak tartanák, hogy az érettségin ettől az évtől kezdve nem pontlevonás, hanem pluszpont jár a helyesírásért – de ennél sokkal többre lenne szükség.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.