Részletes elemzést készített a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform (CKP) - jó elemnek tartják a szakgimnáziumi érettségi átalakítását és a rugalmas képzési formák bevezetését, ám a dokumentumból hiányolják például a szakképzésből a felsőoktatásba jutás segítésének módszerét. Szerintük a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése lenne.
A Civil Közoktatási Platform szerint a szakképzési változtatások önmagukban nem képesek a közoktatás és azon belül az iskolai rendszerű szakképzés alapvető problémáinak megoldására. „A valódi előrelépéshez változtatni kell a közoktatás egész rendszerén, mindenekelőtt az általános iskolai oktatáson. El kell érni, hogy az általános képzés során a családi háttértől függetlenül megszerezhetőek legyenek a szakképzésben szükséges kompetenciák, biztosítani kell a szegregáció visszaszorítását” – írják a Szakképzés 4.0 stratégiáról írt állásfoglalásukban. A szakképzés átalakításáról és annak fő irányairól két hete beszélt részletesen Palkovics László innovációs miniszter.
Hozzáteszik azt is: a szakképzés mai rendszeréhez képest a stratégia elemei előrelépést jelenthetnek, ám elengedhetetlen a megfelelő előkészítés, az érintettek bevonása, a szükséges idő biztosítása, a megvalósítás feltételrendszerének meghatározása és megteremtése. „Ennek hiányában a változtatások akár károsak is lehetnek” – szögezik le. „További veszélyt jelent, ha a szakképzés átalakításáról készülő kormányhatározat az érintettekkel való egyeztetés nélkül eltér a stratégiában jelenleg foglaltaktól, amely a szereplők eddigi együttműködésének eredménye” – írják, hozzátéve: "a stratégia általunk elfogadhatónak ítélt pontjait abban és csakis abban az esetben tudjuk támogatni, ha a felsorolt feltételrendszert a kormányzat biztosítja".
Itt a döntés: átalakítják a szakgimnáziumi képzést, ötéves technikumban tanulhatnak majd a diákok
Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon; a Szakképzés 4.0 stratégia szerint a szakgimnáziumokat majd ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok - ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.
A Civil Közoktatási Platform elfogadhatónak tartja az iskolai és a felnőtt szakképzés szerepének újragondolását, az érettségit adó szakképzés előtérbe kerülését, az átjárhatóság, az alapkészségek megerősítésének támogatását, a szakgimnáziumi érettségi átalakítását, az újfajta, rugalmas képzési formák (műhelyiskola, orientációs évfolyam) megjelenését, a tankötelezettség végzettséghez kötését, az ösztöndíjrendszer átalakítását és kiterjesztését.
Elfogadhatatlannak tartják azonban, hogy „egy személytelen teszt – a nyolcadikos kompetenciamérés – alapján kerülhessen be valaki szakmai képzésbe, és megszűnjön a szakképzési és a gimnáziumi felvételi eljárás egysége”. Szintén elutasítják, hogy a gimnáziumi képzéseken keretszámot határozzanak meg, hogy kihagyják a szakiskolákat, vagyis a korábbi speciális szakiskolákat a szakképzés rendszeréből, ez ugyanis rontaná az integráltan nem oktatható, de munkaképes tanulók munkaerőpiaci esélyeit. Elfogadhatatlan a CKP szerint, hogy a szakmunkásképzés után megszűnjön a nappali érettségiszerzés lehetősége, a mostani szakközépiskola szakképző iskolává átnevezését a félreérthetőség miatt, valamint azt, hogy az orientációs évfolyam kizárólag a kompetenciavizsgán gyengén szereplőknek legyen elérhető.
„Az írásos anyagban ugyan nem szerepelnek határidők, azonban a SZIT-en (a Szakképzési Innovációs Tanács ülésein) és más fórumokon is elhangzott, hogy a 2020/2021-es tanévet már az új rendszerben kívánják elindítani, és az átalakításhoz szükséges 3 törvény- és 19 rendeletmódosítást minél hamarabb, lehetőleg még a tavaszi/nyári törvénykezési időszakban meg kívánják hozni. (A stratégiában megjelenő indikátorok tervezett megvalósulási határideje számunkra nem ismert.) Az előkészítettség jelenlegi állapota mellett ez - még ha sikerülne is a jogszabályoknak megfelelő határidőket betartani – biztos kudarcot jelent” – írják, hozzátéve: lehetnek olyan elemei a stratégiának, amelyek a 2020/21-es tanévtől, sőt olyanok is, amelyek már korábban is bevezethetők, az egész rendszert nem lehet bevezetni a 2021/22-es tanévet megelőzően.
„Az újfajta megoldásokat (orientációs, ill. átvezető évfolyamok, műhelyiskola stb.) a stratégia szerint – helyesen – pilot jelleggel kezdik bevezetni. Fontos, hogy ezek a pilotok csak ott induljanak el, ahol ennek a személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak, és ahol a vezetés, a tanárok és a diákok is önkéntesen, a célokkal egyetértve vállalják a részvételt” – írják.
Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma
Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.
„Nem látszik biztosíték arra, hogy a leírt elképzelések valóban megvalósíthatók. Egyelőre a finanszírozási háttér biztosítottsága sem egyértelmű – de ennél nagyobb gond, hogy nem létezik egy átfogó helyzetelemzés és egy tartalmi, pedagógiai fejlesztési terv” – olvasható az állásfoglalásban, amelyben arra is kitérnek, hogy a sikeresség feltétele a megfelelő előkészítés, az érintettek bevonása, számukra választási lehetőség és a megvalósítás során egyéni és intézményi szinten szakmai segítség, facilitálás biztosítása.
Hiányolják a szakképzési stratégiából többek között a szakképzésből felsőoktatásba jutás segítésének módszerét, a CKP szerint ezt az általános felvételi eljáráson belül kell szabályozni, a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése. Ugyancsak hiányzik a dokumentumból például a szakközépiskolai (régi nevén szakiskolai/szakmunkás, javasolt nevén szakképző iskolai) képzés tartalmának meghatározása, a közismereti tartalom és a szakmafüggetlen kompetenciák kialakításának kérdése, a Nemzeti alaptanterv és a stratégiában leírtak illeszkedése.
A teljes állásfoglalást itt olvashatjátok el.
