A legtöbb diák programja általában nem ér véget a hatodik, hetedik tanítási óra után, hiszen a különórák még csak ezután kezdődnek: sport, korrepetálás, nyelviskola, szakkör, előkészítő, zene. Biztos, hogy jó ennyi plusz elfoglaltsággal terhelni a gyerekeket és vajon mekkora költséget jelent mindez a szülő számára?
A kisiskolások különóráira a családok havonta 5-10 ezer forintot fordítanak, de minden tizedik család akár 20 ezer forintot is elkölt ilyen tevékenységekre. A nagyobbak esetében ezek az összegek még magasabbak lehetne – náluk már heti 1 különóra is havi 20 ezer forintnál magasabb kiadással járhat - írja a K&H Csoport egy felmérésről.
Az óradíjak igen eltérőek, míg egy egyéni, 45 perces tantárgyi – például matek vagy fizika – korrepetálást már kétezer forintért lehet találni, addig egy nyelvóra átlagosan három-négyezer forintba is kerülhet. Zenét nagyjából kétezerötszáz forint/óra körül már tanulhatnak a gyerekek, de egy profi zeneiskolában szintén ennyi időért, akár több mint tízezer forintot is elkérhetnek. Az egyesületben való sportolásért általában tíz-húszezer forint körül mozognak a hozzájárulások, amiért heti 5-6 alkalommal is edzhetnek a gyerekek.
„A különórák kisebb vagyont is felemészthetnek havonta, persze sokan ezt befektetésnek tekintik a gyerek jövőjébe, ami minden áldozatot megér. Érdemes azonban a gyerekkel együtt kiszámolni az ezzel járó költségeket, hogy a gyerek is könnyebben megérthesse, a szülei ezért sokat dolgoznak. Akár a család bevételeihez viszonyítva át lehet beszélni, hogy egy óránként 4-5000 forintba kerülő különóra milyen terheket ró a családra ” - mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűri elnöke.
Lázár-Cseke Éva klinikai szakpszichológus szerint egyféle mozgásos tevékenység és egy más jellegű különóra hasznos lehet. Viszont az feltehetőleg káros a gyerekekre nézve, ha folyton szaladniuk kell az egyik órájukról a másikra, és nincs idejük pihenni. Manapság a szülők úgy gondolják, hogy ha a gyermekeik nem csinálnak semmit, azaz látszólag unatkoznak, akkor valamilyen plusz tevékenységre van szükségük. Pedig ezek a látszólagos unatkozások fontosak a gyermekek életében, ugyanis ebből születnek a kreatív ötletek, és ekkor találják ki, hogy mivel szeretnének foglalkozni.
Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
