Általánosítások helyett tényekre, adatokra alapozva kezdődjön érdemi párbeszéd a szakképzés átalakításáról – többek között ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.
A tanulókat, az iskolában foglalkoztatottakat és az iskolákat is helyezzék a párbeszéd középpontjába. Általánosítások és bemondással megfogalmazott előítéletek helyett tényekre, adatokra alapozott érdemi párbeszéd kezdődjön – írja a szakszervezet hétfői közleményében.
Hozzáteszik: azt is kérik az innovációs minisztériumtól, hogy „prekoncepciók és közhelyek felsorakoztatása helyett valós problémák megoldására szülessen a stratégia, szakmai alapon szervezzék újra a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet, hagyjanak időt a kiérlelt döntésekre, ne szülessenek megint átmeneti megoldások - a magyar szakképzés és felnőttképzés konszolidáció után kiált”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az innovációs minisztérium számára készült szakképzési stratégia a Népszava információi szerint elismeri: az eddigi szakképzési politika totális kudarc. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken, a 2015/2016-os tanévben már többen tanultak gimnáziumban, mint szakgimnáziumban.
A dokumentum többek között azt javasolja, emeljék 17 évre a tankötelezettségi korhatárt. Az innovációs minisztérium a cikk megjelenése után közleményt adott ki, abban azt írták, nem tervezik a tankötelezettségi korhatár emelését.
17 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt?
Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát - ez derül ki a Népszava birtokába jutott szakképzési háttéranyagból.
