"Újabb vízfej" - nem kellene kancellárokat ültetni a szakképzés nyakába a PSZ szerint Közoktatás
Eduline

"Újabb vízfej" - nem kellene kancellárokat ültetni a szakképzés nyakába a PSZ szerint

A szakképző iskolák fölé kerülő kancelláriák újabb vízfejként nehezítik majd meg az iskolák működését – írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetemek után a szakképzésben is kancelláriarendszert vezetnek be a, Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár néhány napja arról beszélt: jelenleg 44 szakképzési centrum van Magyarországon, ezeket az intézményeket kancelláriákká fogják alakítani, ahol az új, menedzsment jellegű vezetés figyel majd arra, hogy az intézmények környezetében tevékenykedő gazdasági résztvevők igényeinek megfelelő legyen az oktatás.

A szakszervezet érdemi szakmai egyeztetést kér a kancellári rendszerről „az elmúlt évtizedben létrejött és megszűnt „vízfejek” tapasztalatainak feldolgozásával, hogy ne kerüljenek ismét a sor végére a tanulók, a pedagógusok és az iskolák, és az ő helyzetükön keresztül a közösségi - köztük a munkáltatói – érdekek”.

A PSZ szerint az is kérdéses terv, hogy a tanműhelyek fejlesztését ismét gazdasági társaságokba szerveznék ki. „A gazdasági társaságokba kiszervezett tanműhelyek azért szűntek meg az elmúlt fél évtizedben, mert nem volt, aki finanszírozza fenntartásukat, így az állam és a szakképzési centrumok futhattak a megszűnő gazdasági társaságok vagyona után. A PSZ azt javasolja, hogy azokban az esetekben, ahol a cégek, a gazdálkodó szervezetek nem vállalják a tanulók gyakorlati képzését, a tanműhelyfejlesztéseket a szakképzési centrumokban hajtsák végre, ne szervezzék ki újra az uniós fejlesztéseket gazdasági társaságokba úgy, hogy ráadásul azok későbbi finanszírozásáról sem ismeretesek az elképzelések” – írják.

Kancelláriákká alakítják a szakképzési centrumokat

Az egyetemek után a szakoktatásban is kancelláriarendszert vezetnek be a szakképzési centrumok korszerűsítésének részeként - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek Érettségi-felvételi Gál Luca

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek

A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.