Átalakulna a tankönyvek eddigi finanszírozási rendje az ingyenes, tartós tankönyvek bevezetésével az új közoktatási törvény koncepciója szerint. A javaslat tartalmazza azt is, hogy a hétéves kort elért, gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de iskolai tanulásra nem képes diákoknak fejlesztő pedagógiai osztályt kell szervezni, és a pedagógusképzésre jelentkezők pálya iránti elkötelezettségét is vizsgálnák.

Az MTI birtokában lévő, augusztus 30-i keltezésű koncepció kitért arra is, hogy az ingyenes tankönyv bevezetése az általános iskolai 1-8. évfolyamokon, 1. évfolyamon kezdve felmenő rendszerben történne, amellyel egyidejűleg tartós tankönyveket használnának a tanulók, s ezeket 4 évente kellene cserélni. A bevezetés kezdő időpontja: 2013. szeptember 1. lenne, és az ingyenes, tartós tankönyv bevezetésével átalakulna a finanszírozás szerkezete.

2013-tól egy-egy újabb évfolyam tankönyveinek teljes állami támogatása 100 százalékos lenne az eddigi 50-65 százalék helyett. Ugyanakkor egy-egy évfolyam tankönyvei 4 évig használatban lennének, így a 4 év alatt csak a bevezető évben jelentenek állami költséget, a következő három évben nincs ezekkel kapcsolatos kiadás.

Az 5. évben újra költségként jelentkeznének, a többi évfolyam tankönyvára viszont teljes egészében megtakarítást jelent, hiszen az eddigi támogatást nem kell kifizetni érte. A megtakarítás 2020-ban, a teljes ingyenesség létrejöttével összesen 3,3 milliárd forint lenne.

Kis létszámú felzárkóztató osztályokat indítanának

Az összesen 108 oldalas javaslat rögzíti, hogy a hétéves kort elért, a szakértői vélemény alapján gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek számára legalább hét fő esetén kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályt kellene szervezni, ami a mindenkori iskolafenntartó feladata lenne.

A kis létszámú osztályban legfeljebb 13 diák tanulhat, hét tanulónál kevesebb érintett esetén az ellátás biztosítása a kormányhivatal felelősségi körébe tartozna. A kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztály első éve után a gyermek - a szakértői bizottság véleménye alapján - vagy normál második osztályba lép, vagy további egy év fejlesztést kaphat a kis létszámú osztályban, s ezt követően folytatja tanulmányait a második évfolyamon.

Pedagógusképzés: bevezetik a "jelölti évet"

Az indítvány szerint a pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata. A felvételi eljárás részleteit és a képzési rendszert a felsőoktatási törvény szabályozza.

Az egyetemi képzést követően, az abszolutórium megszerzése után egy tanévre - a hallgatói jogviszony fenntartása mellett - "pedagógusjelölti" év következik, amikor a hallgatók az ösztöndíjuk mellett "hallgatói munkadíjban" részesülnek, amely a mindenkori minimálbérnek legalább 90 százaléka.

A pedagógusjelölti év alatt a hallgatók elkészítik és megvédik szakdolgozatukat, a kötelező óraszámuk az adott munkakörre megállapított minimális heti óraszám 50 százaléka, és emellett kötelesek részt venni az iskola egész munkájában. Munkájukat mentor segíti. Pedagógusi diplomájukat a pedagógusjelölti év sikeres elvégzése és záróvizsga letétele után kaphatják meg. Hogyan változhat a pedagógusok bértáblája? Korábbi cikkünket itt olvashatod el.

Mindennapos testnevelés néptáncosokkal, balett-táncosokkal

A koncepció kitér még arra, hogy a köznevelés ötödik évfolyamától a mindennapos testmozgás keretében megszervezett sport- és mozgásprogramokat olyan szakedző vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember (például néptáncos, balett-táncos, egyéb mozgásművészeti végzettségű) is vezetheti, akinek a felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettsége van.

Idegen nyelv oktatására minden iskolatípusban és minden évfolyamon  alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, illetve anyanyelvű, és az iskolafoknak megfelelő pedagógusi végzettséggel vagy diplomával rendelkező és felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettséggel rendelkezik.

Rosszul járnak a két tannyelvű iskolák

A koncepció tartalmazza azt is, hogy gimnáziumok és szakközépiskolák egyes osztályokban, illetve évfolyamokon előkészítő tanévvel bővített két tannyelvű oktatást is folytathatnak. Feltétele ennek célnyelvű lektor alkalmazása, valamint a kétnyelvű képzésben részt vevő tanulók legalább 90 százalékának jeles célnyelvi érettségi vizsgája, valamint ugyanilyen hányadának legalább két jó eredményű célnyelvű tantárgyi érettségi vizsgája. Bajba kerülnek a két tannyelvű iskolák? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A tanulók számára e teljesítmény egyúttal államilag elismert felsőfokú komplex nyelvvizsgával egyenértékű. A fenti kritériumokat három év átlagában kell teljesíteni, ezt a kormányhivatalok ellenőrzik, először a 2012-13-as tanévben. A kritériumokat nem teljesítő iskolákban a két tannyelvű képzés felmenő rendszerben megszűnik.

A négy évfolyamos középiskolák a 2011/2012-es tanévig megindított nyelvi előkészítő évfolyamaikat továbbra is fenntarthatják abban az esetben, ha az előkészítő évfolyamon nyelvi képzésben részt vett tanulóiknak az első tanult nyelvből több mint 90 százaléka, és a második tanult nyelvből több mint 60 százaléka komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett, vagy az eddigi, annak híján első érettségi eredményeinek átlaga alapján igazolható, hogy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett. A koncepciót a tervek szerint kedden hozzák nyilvánosságra.

eduline/MTI