Képek: így néz ki a világ legdrágább bentlakásos iskolája Közoktatás
Eduline

Képek: így néz ki a világ legdrágább bentlakásos iskolája

Egy svájci kisvárosban működik a világ legdrágább bentlakásos iskolája. Az Institut Le Rosey éves tandíja százezer dollár, vagyis húszmillió forint, a diákok szüleinek ráadásul külön kell fizetniük az egyenruháért és a könyvekért.

Az Intitut Le Rosey campusának központja a több mint ötszáz éves Chateau du Rosey. A svájci Rolle városhoz közeli, huszonnyolc hektáros hegyvidéki területen több kollégium és iskolaépület áll, a diákok számos sportpályát, könyvtárat, valamint egy szaunával, gőz- és pezsgőfürdővel felszerelt wellnessközpontot is használhatnak – mindezt persze borsos tandíjért.

Több nemzetközi felmérés szerint a Le Rosey a világ legdrágább bentlakásos iskolája: az éves tandíj 2011-ben 106 ezer dollár, vagyis körülbelül húszmillió forint. Külön kell fizetni az egyenruháért, a tankönyvekért és a jegyzetekért, a vizsgákért, sőt még a balesetbiztosításért is.

Az 1880 óta működő intézmény előszeretettel hívja magát „a királyok iskolájának”, eddig ugyanis hét királyi család tagja tanult náluk. Ide járt III. Rainier monacói herceg, II. Albert belga király, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Dodi Al-Fayed, a Rothschilds, a Rockefeller és a Benetton család több tagja, de Elizabeth Taylor, Yoko Ono, Roger Moore és Diana Ross is a Le Roseybe íratta be gyerekeit.

A felvételi szigorú: a diákok legfeljebb tíz százaléka érkezhet ugyanabból az országból, így a jómódú amerikai családok gyerekeinek nincs könnyű dolga. Minden előadás és szeminárium kétnyelvű, az elméleti órák mellett a sport- és művészeti foglalkozások is kötelezőek. A középiskolások vitorlázhatnak, megtanulhatnak repülőgépet vezetni, gokartozni, sőt külföldi programokra is jelentkezhetnek: a Le Rosey több végzőse Indiában és Maliban önkénteskedik.

eduline

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.