Minden tavasszal megnő a bölcsődés, óvodás és első osztályos gyerekek száma több vidéki városban és budapesti kerületben – legalábbis papíron. Még mindig népszerűek a lakcímtrükkök: barátok vagy rokonok lakásába jelentkeznek be a gyerekeiknek színvonalas, de nem a saját körzetükbe tartozó általános iskolát választó szülők.

„Leggyakrabban a fővárosi nagymamához vagy más rokonhoz jelentik be az agglomerációban élő családok a gyereket, hogy biztosan bekerüljön a kiszemelt intézmény első osztályába. A szülők többnyire elégedetlenek lakóhelyük kisiskoláival, ezért hozzák Budapestre a gyerekeiket” – mondja az egyik peremkerületi iskola igazgatója. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének is hasonlóak a tapasztalatai. „A Pest megyei Pátyon az ötszáz tanköteles gyereknek csak valamivel több mint a fele tanul helyben” – magyarázza Keszei Sándor, aki szerint természetes, hogy a szülők a legjobb hírű intézményt keresik meg. „A szabad iskolaválasztás joga minden családot megillet, ha egy körzeten kívüli intézmény fogadja a gyerekeket. A lakcímátjelentés azonban szabálytalan, mert így a körzetes gyerekek kerülhetnek hátrányba” – teszi hozzá.

Lakcímtrükkök: nem törvényes, mégis egyre népszerűbb

A közoktatási törvény alapján az iskoláknak először a saját körzetükbe tartozó diákokat kell felvenniük, a megmaradó helyekről pedig sorsolással döntenek. Sok szülő éppen ezt szeretné kikerülni, ezért inkább biztosra megy: még a beiratkozási időszak előtt átjelenti gyerekei lakcímét egy, az adott iskolai körzetben élő rokonhoz vagy ismerőshöz. A módszer nem új és nem törvényes – de még mindig népszerű. „A körzeti iskolába akkor is jelentkezni kell, ha nem oda akarod a gyereket beíratni. Én annak idején ezt akartam megúszni egy lakcímátjelentéssel. A másik körzetben egyáltalán nem volt gond, hogy frissen készült el a lakcímkártya” – olvasható egy szülői fórumon, ahol egy másik hozzászóló arról számol be, hogy az ő gyerekeit is kérdés nélkül vették fel az ideiglenes lakcím szerinti – kiemelkedő minőségű oktatást nyújtó – iskolába.

Az intézmények és az önkormányzatok tehetetlenek a trükköző szülőkkel szemben, a kiállított lakcímkártyát ugyanis kötelesek elfogadni, még akkor is, ha éppen az előző nap készült a helyi okmányirodában. „Sem az iskola igazgatójának, sem a polgármesteri hivatal oktatási osztályának nincs arra hatásköre, hogy megvizsgálja, hogy a lakcímbejelentésnek mi az oka: családi életben történt változás, új lakás birtokbavétele, vagy esetleg az említett trükközés” – mondja Pappné Gyulai Katalin, a debreceni önkormányzat oktatási osztályának vezetője.

A II. kerületi önkormányzat is ismeri a jelenséget: a hivatal tanügy-igazgatási munkatársa szerint ők is kapnak bejelentéseket hasonló lakcímátjelentésekről, de konkrét esetről nem tudnak, és nem is tudják felderíteni a csalásokat. „A hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az intézményvezetők ellenőrizzék a szülők által bemutatott okiratok valóságtartalmát. Csak azt vizsgálhatják, hogy rendelkeznek e bejelentett kerületi, illetve körzeti lakcímmel” – magyarázza Schätz Andrea. Hány általános iskolában nem folytatódik az oktatás ősztől? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Senki sem ellenőrzi, hol laknak a diákok

Az oktatási államtitkárság szerint „a felvételi kérelmek vizsgálatakor nem a lakcím valódiságát és az átjelentkezés időpontját kell ellenőrizni, hanem azt, hogy az adott lakcímen található-e a tényleges lakóhely vagy tartózkodási hely” – az eduline-nak nyilatkozó pedagógusok és szülők szerint senki nem ellenőrzi, hogy a diákok minden nap a bejelentett címre mennek-e haza. Igaz, Kaposváron beszigorított az önkormányzat: határozott fellépést ígérnek a trükköző családok ellen, az összes elsős lakhelyét azonban nem tudják ellenőrizni, így a beiratkozáskor a szülőknek kellett nyilatkozniuk arról, hogy valódi-e a cím, a válaszadás azonban önkéntes volt.

Míg a bölcsődei és óvodai helyekért komoly harc folyik a szülők között, az iskolákban – az elitintézmények kivételével – többnyire nem kell tartani a túljelentkezéstől: az általunk megkérdezett önkormányzatok sem tudnak arról, hogy bármelyik iskolából azért utasítottak volna el körzetes diákot, mert az „átjelentett” tanulók elfoglalták volna a helyet. „Egyetlen körzetes tanulót sem utasítottunk el, ott, ahol túljelentkezés volt, több osztály indult” – mondta Schätz Andrea, a II. kerületi önkormányzat munkatársa.

Szűcs Dóra
eduline