Jelentősen csökkent a magas só- és cukortartalmú ételek aránya az iskolák és óvodák menzáin Gyulán, amióta a város és közétkeztetésért felelős önkormányzati cége megállapodást kötött az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ), valamint gasztronómiai szakértőkkel egy menzaprogramról - közölte az ÁNTSZ megyei szervezetének helyettes tiszti főorvosa csütörtökön Békéscsabán.
Sárosi Tamás a sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás óta eltelt két hónap alatt Gyulán a gyerekeknek felszolgált tésztafélék aránya a korábbi törtrészére csökkent. Hasonlóan erőteljesen mérséklődött az ételek só- és cukortartalma, s fele arányban az egészségesebb baromfihússal helyettesítették a sertéshúsból készült ételeket.
Erdős Norbert (Fidesz), a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, aki országgyűlési képviselő is, hozzátette: az egy éve indított "menzaminta, mintamenza" programhoz már hat település csatlakozott, a gyulai mellett például Sarkad, Kondoros és Békés is. A program célja, hogy a gyermekek számára felszolgált ételek sokkal egészségesebb alapanyagokat tartalmazzanak, ugyanakkor fokozottan vonják be a konyhák a helyi termelőket az ellátásba.
A politikus azt elismerte, hogy az egészségesebb ételek biztosítása az eddigi tapasztalatok szerint megközelítőleg 20 százalékkal magasabb költségekkel jár, s ezt a terhet már nem biztos, hogy képesek a szülők finanszírozni. Ezért a menzaprogram során vizsgálni fogják annak lehetőségét, hogyan lehetne valamilyen formában állami vagy önkormányzati hozzájárulással növelni a támogatások mértékét.
Kevesebb só és cukor van a menzai menüben
Prohászka Béla mesterszakács, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke azt mondta, a gasztronómiai szakemberek immár szövetségesként tekintenek a tisztiorvosi szolgálatra. Közlése szerint a menzaprogram nemcsak azt jelenti, hogy megpróbálnak helyben és biónak nevezhető alapanyagokból előállított élelmiszereket biztosítani a gyerekek számára, hanem azt is: a fiatal korosztály új ételeket ismerhet meg.
"Képzéseket tartunk a helyi konyhai dolgozók számára, hogyan lehet például a spárgát, a friss zöldborsót, a baromfi- és a halféleségeket úgy bevonni az étlapba, hogy a gyermekek azt is megtudják, mit is fogyasztanak az óvodákban és iskolákban nap mint nap" - mondta. Prohászka Béla hozzátette: "napjaikban, ha a szülők megkérdezik a gyermekeiktől, hogy mit ebédeltek, akkor zömében azt a választ kapják, hogy első és második fogást".
A szövetség elnöke arra számít, hogy a program segítségével három év múlva legalább kétféle étlapról válogathatnak a gyerekek a közétkeztetésben, és el tudják majd dönteni, melyik étel az egészségesebb.
Mucsi Gyula, az ÁNTSZ megyei vezetője azt emelte ki, hogy a magyarok egészségi állapota az uniós átlagnál rosszabb, s ezért több mint 40 százalékban a helytelen életmód a felelős, ezen belül kiemelten az egészségtelen táplálkozás, amely a szív- és érrendszeri betegségek fő okozója is. A szakember ezért különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy a felnövekvő korosztály időben megismerjék az egészségtelen ételek fogyasztásának következményeit.
MTI
