Háromszázmillió forintot biztosít a bezárt kistelepülési iskolák újraindításához a kormány az idei költségvetésből. Az elnyerhető összeg iskolánként legfeljebb 30 millió forint – tehát körülbelül tíz intézményt nyithatnak meg szeptemberben. Azt még az érintett önkormányzatoknál sem tudják, hosszú távon miből tartják majd fenn az intézményeket, ez az összeg ugyanis mindössze néhány pedagógus bérére elég.

A pályázatot egyfajta igényfelmérésnek szánja az államtitkárság - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán az m1 reggeli műsorában. „Azért írtuk ki, hogy képet nyerjünk arról, hogy az elmúlt évek kényszerű társulásaiból mennyien szeretnének kijönni. Hosszú távon nyilván nem egy ilyen támogatás oldja meg a kisiskolák kérdését” – mondta a politikus, aki szerint csak a tanárok központi bérfinanszírozásának bevezetése teszi majd lehetővé, hogy több kistelepülésen is újraindulhasson a tanítás. Nem járnak jól a pedagógusok a központi bérfinanszírozás és az állami iskolák tervével? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A vissza nem térintendő támogatásra azok az önkormányzatok, valamint intézményi és többcélú kistérségi társulások pályázhatnak, amelyek vállalják, hogy a meglévő iskolaépületben szeptembertől újraindítják az általános iskola alsós osztályait, vagy önállóan újraszervezik a teljes nyolc évfolyamot. Az államtitkárság elsősorban azoknak a községeknek a jelentkezésére számít, ahol az elmúlt években jogutód nélkül szűnt meg az iskola, illetve ahol óvoda is működik. "Nem fogunk düledező iskolaépületekbe terelni diákokat" - Gloviczki Zoltán helyettes államtitkárral készített interjúnkat itt olvashatod el.

Miből lesz pénz az iskolák fenntartására?

Ilyen település például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tardona, ahol 2007-ben zárták be a helyi iskolát. Danada János, a falu polgármestere szerint a szülők szeretnék, hogy gyerekeik újra helyben tanulhassanak, ezért részt vesznek a pályázaton. „A harmincmillióból két tanár bérét tudnánk fedezni, és még kisebb felújítási munkákra is futná. Így talán 2012 végéig fenn tudnánk tartani az intézményt” – vázolja a terveket. A kérdés csak az, hogy mi lesz 2012 után. „Nagy dilemma, de vállaljuk a kockázatot. Bízunk benne, hogy addigra beindul a tanárok központi bérfinanszírozása” – mondja.

Az egyelőre tehát kérdés, hogy mi lesz az iskolákkal, ha elfogy a pályázaton nyert pénz. „Bizonyos rizikót természetesen jelenthetne az, hogy egy lényegében a következő tanév első félévére vonatkozó finanszírozási pályázatba kezd a fenntartó, ám a kormányzatnak minimális kötelessége, hogy a pályázaton nyertes iskolák fenntartásában legalább ugyanilyen mértékig továbbra is részt vállaljon” – válaszolta az államtitkárság arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha a nyertes iskolák nem tudnak önerőből talpon maradni. A pályázati felhívásban egyébként ez az információ nem szerepel.

Egy-két gyerekért nem indítják újra az iskolát

Több település az alacsony gyerekszám miatt nem pályázik. A Zala megyei Beleznában 2007-ben zárták be az iskolát, amely nyolc tanteremmel, húsz diákkal és tizenegy pedagógussal működött. Bár a pályázati feltételeknek – mely szerint legalább nyolc szülőnek kell írásban igényelnie a helyi oktatás visszaállítását – megfelelnének, az iskola csak összevont osztállyal tudna működni. „Lehetetlen különböző korú gyerekeket egyszerre tanítani. A mai pedagógusoknak már nincs is megfelelő felkészültségük ehhez” – mondja Jancsecz Lajos, a település polgármestere. Külön osztályok indításához több gyerekre lenne szükség, azt viszont nem tartja valószínűnek, hogy azok az iskolások, akik évek óta más településen tanulnak, visszamennének a helyi intézménybe.

Hasonló a helyzet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balsán. „2007-ben szűnt meg a faluban az alsó tagozat, mert a szülők nem támogatták az osztályok összevonását. Abban az évben mindössze egy elsős diákunk volt” – mondja Somogyi Szilvia polgármester, aki egyelőre még nem tudja, hogy részt vesznek-e a pályázaton.

Gesztus - nem több?

„Jó gondolatnak tartom a bezárt kistelepülési iskolák pályáztatását, de az igazi megoldástól távol áll” – mondja Lányi András, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom volt elnökségi tagja. A szervezet 2009-ben hagyott fel tevékenységével, miután többévnyi munka ellenére sem tudták feltartóztatni az öt éve indult iskolabezárási hullámot. Lányi szerint az oktatási államtitkárság pályázata a szűkös keretek ellenére is a kistelepüléseken működő oktatási intézményeknek adott első igazi esély 2006 óta.    

B.B.
eduline