Nyolc helyett kilenc évig tartaná a diákokat az általános iskolákban Pokorni Zoltán. A fideszes oktatáspolitikus szerint így jóval több idejük lenne az alapvető képességek elmélyítésére, az ismétlésre és a gyakorlásra, az elképzelés ráadásul jól rímel a 15 éves korig tartó tankötelezettségre is. A kilenc évfolyamos általános iskolai modell nem ismeretlen Európában - igaz, sok pénzbe kerül.

„Nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban egy-két évvel hosszabb az általános alapoktatás, mint Magyarországon. Nagyon kevés helyen működik olyan iskolarendszer, ahol az iskolai kezdőszakasz és az azt követő szakasz négy-négyéves lenne, vagyis az általános alapoktatás összesen nyolc évig tartana. És az sem tipikus, hogy mindezt egy integrált intézményen belül szervezik meg, ahogy az a mi általános iskoláinkban történik” – mondja Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára.

Az oktatáskutató szerint logikus és ésszerű Pokorni Zoltán múlt heti javaslata, amely nyolc évről kilenc évre növelné az alapfokú oktatás hosszát. A fideszes oktatáspolitikus szerint az iskolarendszer módosítására – amelynek még nyoma sem volt a közoktatási tervezet decemberi és februári változatában – azért van szükség, mert a magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük, ahogy több idő kellene a készségek és kompetenciák elmélyítésére is. Állami iskolák, 15 éves korig tartó tankötelezettség - a kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.

Nem mindegy, hány évfolyamos az alsó tagozat

„Kérdés az, hogy milyen lenne az alapfokú oktatás belső tagoltsága” – teszi hozzá Halász Gábor, aki „furcsa iránynak” tartja, hogy Pokorni Zoltán az alsó helyett a felső tagozatot toldaná meg egy évvel, vagyis 4+5-ös rendszerben gondolkodik. „Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek. Itt komplex képességekről van szó, így nem csupán az olvasás elemi technikáját kell megtanulniuk, hanem a szövegekben lévő összefüggéseket is meg kell találniuk, és reflektálniuk kell az olvasottakra. Ha erre nem képesek, nem tudnak később eredményesen tanulni a középfokú oktatásban” – magyarázza.

Báthory Zoltán oktatáskutató is összefüggést talált a 2000-es PISA-felmérés eredményei és az alapozó iskolai szakasz hossza között: az OECD-országok kilencedikes diákjainak olvasási, matematikai és természettudományos jártasságát felmérő teszten rendre azok az országok teljesítenek jobban, ahol nem négy- vagy öt-, hanem hatéves az alsó tagozat.

Több pénzbe kerül a kilenc évfolyamos általános iskola

A Pokorni-féle javaslat szépséghibái közé tartozik az is, hogy kilenc évfolyamos általános iskolával számol, nem pedig egy öt-hat évfolyamos alapiskolával és egy három-négy évfolyamos alsó-középfokú iskolával. Pedig Halász Gábor szerint ez utóbbi megoldás nemcsak olcsóbb, de jobban is működik.

Érdemes összehasonlítani például a cseh és a lengyel eredményeket: Csehország a kilencvenes években egységes, kilencéves általános iskolákra váltott, míg Lengyelország két külön intézménycsoportot hozott létre, egy hatéves általános iskolát és egy hároméves alsó-középfokú iskolát. A két ország oktatási rendszere nagyjából ugyanonnan indult, a lengyel diákok teljesítménye azonban az elmúlt években kiemelkedővé vált. „A siker titka, hogy a magyarországi alsó tagozatnak megfelelő alapiskola kistelepüléseken is működik, alsó-középfokú iskolákat azonban csak nagyobb települések és városok tarthatnak fenn, így a diákok sokkal jobb körülmények között működő intézményekben tanulnak” – magyarázza.

Kilenc évfolyamos általános iskola: külföldön működik

Szlovéniában tizenegy éve működnek kilenc évfolyamos általános iskolák, az oktatási tárca kísérleti jelleggel az 1999/2000-es tanévben vezette be a korábbinál egy évvel hosszabb alapfokú oktatási modellt, 2007-re az ország összes általános iskolájának át kellett állnia az új rendszerre. A diákok hatévesen kezdik meg tanulmányaikat, a kilenc év azonban nem alsó és felső tagozatra, hanem hároméves szakaszokra bomlik. A tankötelezettség felső korhatára 15 év, vagyis nem kötelező továbbtanulni középiskolában – aki mégis így dönt, tizenkilenc évesen szerezhet érettségit, a gimnáziumi oktatás ugyanis négyéves maradt. Észtországban és Finnországban szintén kilencéves az általános iskolai képzés, a szlovéniai modellhez hasonlóan három szakaszra oszlik. Olaszországban ezzel szemben ötéves az általános iskola (scuola elementare), a diákok ezután a középiskola három évfolyamos alsó tagozatára járnak, a tankötelezettség tizennégy éves korig tart.

eduline