Az idő volt a nyolcadikosok legnagyobb ellensége az idei középiskolai felvételin az általános iskolai tanárok szerint, akik a feladatokat mind magyarból, mind matematikából átlagos nehézségűnek, a 13-14 éves korosztálynak megfelelőnek tartják. Több mint 57 ezren írták meg a négyosztályos középiskolák központi felvételijét szombaton - a feladatsorokat két szaktanárral elemeztük és értékeltük.
|
A 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - négy évfolyamos középiskolába jelentkezőknek Magyar nyelv és irodalom feladatlap Magyar nyelv és irodalom feladatlap |
„Az idei magyar felvételi nagyon hasonlít a tavalyihoz a feladattípusok sorrendjében és nehézségi fokában is” – mondta Farkas Erika magyartanár, aki szerint idén nem volt teljesíthetetlen feladat a felvételi, a legtöbb iskolában ezeknél lényegesen nehezebb feladatsorokat is kitöltetnek a nyolcadikos diákokkal. A 2010-es magyar és matematika feladatlapot itt találod.
A pedagógus szerint a feladatlap igazodott a tantervi követelményekhez. „A gyengébb tanulók sem élték meg kudarcként a felvételit, és a jobbak is találtak gondolkodtató, kreativitást és mélyebb ismereteket feltételező kérdéseket” – magyarázta a pedagógus. „Sokszínű volt a feladatsor, nemcsak a helyesírásra vagy az elemzésekre koncentrált, hanem a kommunikációt és a szövegértést is mérte. Köztudott, hogy ez utóbbi területen van még tennivalónk” – tette hozzá.
A szaktanár egyedül az összetett mondatok elemzését hiányolta a feladatok közül, a nyolcadik évfolyam első félévének tananyaga ugyanis erre a témakörre épül, így valószínűleg ebben a tudásban a legbiztosabbak a diákok. A pedagógus nagyobb részt szentelne a közmondások, szólások és idegen szavak magyarázatával foglalkozó feladatoknak is.
Harc az idővel: a gyorsaság könnyen a minőség rovására mehet
Míg a kérdések nehézségével elégedett, a feladatsor kitöltésére kapott időt nem tartja elegendőnek a szaktanár, aki legalább hatvan percet adna a felvételizőknek. „Ha elég alaposan, körültekintően dolgozik valaki, könnyen kicsúszik az időből, ellenőrzésre, javításra pedig egyáltalán nincs lehetőség. Vannak olyan gyerekek, akik pontosan dolgoznak, de egy kicsit lassabban, ők hátrányba kerülnek a felvételin” – mondta Farkas Erika.
A szaktanár a fogalmazást tartja a leginkább időigényes feladatnak, amelynek a megírására – szerinte – legalább tíz-tizenöt perc kellett. Szerencsésnek tartja a témaválasztást („A kor, amelyben szívesen élnék”) is, „a gyerekek szeretik az olyan fogalmazásokat, amely róluk szól, és szárnyalhat a fantáziájuk”. A pedagógus szerint egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő szórást mutatnak majd a pontszámok, igazán nehéz feladat ugyanis magyar nyelvből és irodalomból idén nem volt.
Matematika: se túl könnyű, se túl nehéz
Könnyebb volt, mint a tavalyi – így jellemezte az idei matematikai felvételi feladatsort Nagyné Joó Andrea matematikatanár, aki szerint a diákok többsége a feladatok a) és b) részét is meg tudta oldani. „Az első két feladat nem okozhatott a diákoknak meglepetést, de úgy gondolom, a többitől sem ijedtek meg. A felkészülés során hasonló nehézségű és típusú feladatokat gyakoroltunk a nyolcadikosokkal”.
A szaktanár szerint a feladatsor számos területet felölelt, és különböző nehézségi szintű feladatrészeket tartalmazott. „Talán az első feladat volt a legegyszerűbb, de egyik feladatot sem nevezném sem kifejezetten könnyűnek, sem túl nehéznek. A százalékláb kiszámítása (4. d-e; 8. d-f) viszont biztosan nehézséget okozott a tanulók több mint a felének” – mondta a pedagógus, hozzátéve, hogy az iskolák számíthattak ezekre a típusfeladatokra, úgyhogy sokat gyakorolhattak a diákokkal.
A nyolcadikosoknak az egyszerű műveletes (1.), a statisztikai (4.) és koordinátarendszeres feladat (7.) tetszett a legjobban. „Ezeknél volt a legkisebb annak az esélye, hogy a tanuló nem tud mit kezdeni a feladattal” – magyarázta Nagyné Joó Andrea.
Középiskolai felvételi: se túl könnyű, se túl nehéz
Nincs elég rutinjuk a gyors feladatmegoldásban
A szaktanár szerint egyénenként változó, hogy kinek melyik feladat megy gyorsan. „Van, aki a térgeometriai feladattal bajlódik többet, és van, aki a kombinatorikával tölt el sok időt. Ám évek óta azt látjuk, hogy a diákok nem tudják befejezni negyvenöt perc alatt a feladatmegoldást: az idő a legnagyobb ellenfél számukra” – tette hozzá.
Nagyné Joó Andrea szerint így lehet a legjobban „szétszórni” a mezőnyt, vagyis különbséget tenni a nyolcadikosok teljesítménye között. Éppen ezért a jövőben azt tartja az egyik legfontosabb feladatának, hogy segítsen a tanulóinak rutint szerezni a gyors feladatmegoldásban. „Ebben sokat segíthetnek a házi feladatok. A gyorsaság mellett a matematikai szövegértési képességen is javítani kellene, illetve rávenni, rászoktatni a diákokat a gondolkodásra”.
| Magyar nyelv és irodalom A feladat típusa és a szaktanár véleménye |
Matematika A feladat típusa és a szaktanár véleménye |
|
| 1. | Szókincs, nyelvi logika – figyelni kellett a szófajra és a szószerkezetre. Látszólag könnyű, de volt tévesztési lehetőség is, pl. más szófajú szót ír a diák. | Egyszerű műveletes feladat – bevezetésnek nagyon jó, mindenki számára megoldható. |
| 2. | Nyelvhelyességi feladat – könnyű volt, ez nem okozhatott gondot. | Mértékegység-átváltás – az elsők könnyebbek, majd nehezedik, szerintem megfelelő. |
| 3. | Helyesírási feladat – a nehézséget talán az okozhatta, hogy néhány szópárnál mindkét írásmód helyes. | Kombinatorika – jól méri a diákok rendszerező-képességét. Találomra ugyanis nehéz gyorsan az összes megoldást megtalálni. |
| 4. | Szövegértés – nagyon jól összeállított kérdéssor. Nem az egyértelmű válaszokat várja, hanem gondolkodtat, összefüggéseket keres. | Statisztikai feladat – oszlopdiagramról adatok leolvasása, átlagszámítás: a mindennapi életben gyakran találkozhatunk ilyennel, az adatokból a százalékos változás kiszámítása viszont már nehezebb részfeladat |
| 5. | Szószerkezeti feladat – ez sem túl nehéz, bár a képző felismerése időnként gondot okozhatott. | Feleletválasztós teszt – a korábbi évektől eltérően z igaz-hamis állítások helyett most 4 válasz közül kellett a jót kiválasztani. Itt nem elég találgatni, gondolkodni kell, ezért pontosabban méri a tudást. |
| 6. | Költői eszközök felismerése – egyértelmű, jól felismerhető példák. | Geometriai feladat – egyszerű, de az elinduláshoz szükséges ismeret nélkül megoldhatatlan (pl. egyenlőszárú a háromszög → két szöge egyenlő). |
| 7. | Kommunikációs feladat – nem nehéz, a köznapi életben is használják a gyerekek. | Koordináta-rendszer, területszámítás – nem volt nehéz, a többség valószínűleg meg tudta oldani a nagy részét. |
| 8. | Hangalak és jelentés kapcsolata – a feladat egyszerű, logikus nyelvi gondolkodást feltételez. | Számolás táblázatba rendezett adatokkal – ezzel a mindennapokban is találkozhat a diák. Rendkívül fontos a szövegértés. |
| 9. | Halandzsamondat elemzése – nagyon érdekes feladat, biztosan felismerték a gyerekek a jeleket, ragokat. | Térgeometriai feladat – mivel sokat kell olvasni, elképzelhető, hogy sokan kihagyták, és ha maradt idejük, visszatértek rá |
| 10. | Fogalmazás – nagyon jó a cím, gyerekközpontú. Érdekes, megmozgatja a fantáziát. | Szöveges feladat – jól lerajzolható, és ekkor nagyon könnyen megoldható. Fontos szerepe van ennél a feladatnál a rutinnak és a szövegértelmezésnek. |
Szűcs Dóra
eduline
