Az idő volt a nyolcadikosok legnagyobb ellensége az idei középiskolai felvételin az általános iskolai tanárok szerint, akik a feladatokat mind magyarból, mind matematikából átlagos nehézségűnek, a 13-14 éves korosztálynak megfelelőnek tartják. Több mint 57 ezren írták meg a négyosztályos középiskolák központi felvételijét szombaton - a feladatsorokat két szaktanárral elemeztük és értékeltük.

A 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - négy évfolyamos középiskolába jelentkezőknek Magyar nyelv és irodalom feladatlap Magyar nyelv és irodalom javítókulcs Matematika feladatlap Matematika javítókulcs A 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - hat évfolyamos középiskolába jelentkezőknek Magyar nyelv és irodalom feladatlap Magyar nyelv és irodalom javítókulcs Matematika feladatlap Matematika javítókulcs A 2011-es középiskolai felvételi feladatlapjai és javítókulcsai - nyolc évfolyamos középiskolába jelentkezőknek Magyar nyelv és irodalom feladatlap Magyar nyelv és irodalom javítókulcs Matematika feladatlap Matematika javítókulcs

„Az idei magyar felvételi nagyon hasonlít a tavalyihoz a feladattípusok sorrendjében és nehézségi fokában is” – mondta Farkas Erika magyartanár, aki szerint idén nem volt teljesíthetetlen feladat a felvételi, a legtöbb iskolában ezeknél lényegesen nehezebb feladatsorokat is kitöltetnek a nyolcadikos diákokkal. A 2010-es magyar és matematika feladatlapot itt találod.

A pedagógus szerint a feladatlap igazodott a tantervi követelményekhez. „A gyengébb tanulók sem élték meg kudarcként a felvételit, és a jobbak is találtak gondolkodtató, kreativitást és mélyebb ismereteket feltételező kérdéseket” – magyarázta a pedagógus. „Sokszínű volt a feladatsor, nemcsak a helyesírásra vagy az elemzésekre koncentrált, hanem a kommunikációt és a szövegértést is mérte. Köztudott, hogy ez utóbbi területen van még tennivalónk” – tette hozzá.

A szaktanár egyedül az összetett mondatok elemzését hiányolta a feladatok közül, a nyolcadik évfolyam első félévének tananyaga ugyanis erre a témakörre épül, így valószínűleg ebben a tudásban a legbiztosabbak a diákok. A pedagógus nagyobb részt szentelne a közmondások, szólások és idegen szavak magyarázatával foglalkozó feladatoknak is.

Harc az idővel: a gyorsaság könnyen a minőség rovására mehet

Míg a kérdések nehézségével elégedett, a feladatsor kitöltésére kapott időt nem tartja elegendőnek a szaktanár, aki legalább hatvan percet adna a felvételizőknek. „Ha elég alaposan, körültekintően dolgozik valaki, könnyen kicsúszik az időből, ellenőrzésre, javításra pedig egyáltalán nincs lehetőség. Vannak olyan gyerekek, akik pontosan dolgoznak, de egy kicsit lassabban, ők hátrányba kerülnek a felvételin” – mondta Farkas Erika.

A szaktanár a fogalmazást tartja a leginkább időigényes feladatnak, amelynek a megírására – szerinte – legalább tíz-tizenöt perc kellett. Szerencsésnek tartja a témaválasztást („A kor, amelyben szívesen élnék”) is, „a gyerekek szeretik az olyan fogalmazásokat, amely róluk szól, és szárnyalhat a fantáziájuk”. A pedagógus szerint egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő szórást mutatnak majd a pontszámok, igazán nehéz feladat ugyanis magyar nyelvből és irodalomból idén nem volt.

Matematika: se túl könnyű, se túl nehéz

Könnyebb volt, mint a tavalyi – így jellemezte az idei matematikai felvételi feladatsort Nagyné Joó Andrea matematikatanár, aki szerint a diákok többsége a feladatok a) és b) részét is meg tudta oldani. „Az első két feladat nem okozhatott a diákoknak meglepetést, de úgy gondolom, a többitől sem ijedtek meg. A felkészülés során hasonló nehézségű és típusú feladatokat gyakoroltunk a nyolcadikosokkal”.

A szaktanár szerint a feladatsor számos területet felölelt, és különböző nehézségi szintű feladatrészeket tartalmazott. „Talán az első feladat volt a legegyszerűbb, de egyik feladatot sem nevezném sem kifejezetten könnyűnek, sem túl nehéznek. A százalékláb kiszámítása (4. d-e; 8. d-f) viszont biztosan nehézséget okozott a tanulók több mint a felének” – mondta a pedagógus, hozzátéve, hogy az iskolák számíthattak ezekre a típusfeladatokra, úgyhogy sokat gyakorolhattak a diákokkal.

A nyolcadikosoknak az egyszerű műveletes (1.), a statisztikai (4.) és koordinátarendszeres feladat (7.) tetszett a legjobban. „Ezeknél volt a legkisebb annak az esélye, hogy a tanuló nem tud mit kezdeni a feladattal” – magyarázta Nagyné Joó Andrea.

Nincs elég rutinjuk a gyors feladatmegoldásban

A szaktanár szerint egyénenként változó, hogy kinek melyik feladat megy gyorsan. „Van, aki a térgeometriai feladattal bajlódik többet, és van, aki a kombinatorikával tölt el sok időt. Ám évek óta azt látjuk, hogy a diákok nem tudják befejezni negyvenöt perc alatt a feladatmegoldást: az idő a legnagyobb ellenfél számukra” – tette hozzá.

Nagyné Joó Andrea szerint így lehet a legjobban „szétszórni” a mezőnyt, vagyis különbséget tenni a nyolcadikosok teljesítménye között. Éppen ezért a jövőben azt tartja az egyik legfontosabb feladatának, hogy segítsen a tanulóinak rutint szerezni a gyors feladatmegoldásban. „Ebben sokat segíthetnek a házi feladatok. A gyorsaság mellett a matematikai szövegértési képességen is javítani kellene, illetve rávenni, rászoktatni a diákokat a gondolkodásra”.

	Magyar nyelv és irodalom A feladat típusa és a szaktanár véleménye	Matematika A feladat típusa és a szaktanár véleménye
1.	Szókincs, nyelvi logika – figyelni kellett a szófajra és a szószerkezetre. Látszólag könnyű, de volt tévesztési lehetőség is, pl. más szófajú szót ír a diák.	Egyszerű műveletes feladat – bevezetésnek nagyon jó, mindenki számára megoldható.
2.	Nyelvhelyességi feladat – könnyű volt, ez nem okozhatott gondot.	Mértékegység-átváltás – az elsők könnyebbek, majd nehezedik, szerintem megfelelő.
3.	Helyesírási feladat – a nehézséget talán az okozhatta, hogy néhány szópárnál mindkét írásmód helyes.	Kombinatorika – jól méri a diákok rendszerező-képességét. Találomra ugyanis nehéz gyorsan az összes megoldást megtalálni.
4.	Szövegértés – nagyon jól összeállított kérdéssor. Nem az egyértelmű válaszokat várja, hanem gondolkodtat, összefüggéseket keres.	Statisztikai feladat – oszlopdiagramról adatok leolvasása, átlagszámítás: a mindennapi életben gyakran találkozhatunk ilyennel, az adatokból a százalékos változás kiszámítása viszont már nehezebb részfeladat
5.	Szószerkezeti feladat – ez sem túl nehéz, bár a képző felismerése időnként gondot okozhatott.	Feleletválasztós teszt – a korábbi évektől eltérően z igaz-hamis állítások helyett most 4 válasz közül kellett a jót kiválasztani. Itt nem elég találgatni, gondolkodni kell, ezért pontosabban méri a tudást.
6.	Költői eszközök felismerése – egyértelmű, jól felismerhető példák.	Geometriai feladat – egyszerű, de az elinduláshoz szükséges ismeret nélkül megoldhatatlan (pl. egyenlőszárú a háromszög → két szöge egyenlő).
7.	Kommunikációs feladat – nem nehéz, a köznapi életben is használják a gyerekek.	Koordináta-rendszer, területszámítás – nem volt nehéz, a többség valószínűleg meg tudta oldani a nagy részét.
8.	Hangalak és jelentés kapcsolata – a feladat egyszerű, logikus nyelvi gondolkodást feltételez.	Számolás táblázatba rendezett adatokkal – ezzel a mindennapokban is találkozhat a diák. Rendkívül fontos a szövegértés.
9.	Halandzsamondat elemzése – nagyon érdekes feladat, biztosan felismerték a gyerekek a jeleket, ragokat.	Térgeometriai feladat – mivel sokat kell olvasni, elképzelhető, hogy sokan kihagyták, és ha maradt idejük, visszatértek rá
10.	Fogalmazás – nagyon jó a cím, gyerekközpontú. Érdekes, megmozgatja a fantáziát.	Szöveges feladat – jól lerajzolható, és ekkor nagyon könnyen megoldható. Fontos szerepe van ennél a feladatnál a rutinnak és a szövegértelmezésnek.

Szűcs Dóra
eduline