Nem engedélyezi újabb hat- és nyolcosztályos gimnáziumok alapítását a főváros, a meglévő iskolák szakmai munkájának minőségét pedig felülvizsgálják – jelentette be Csomós Miklós főpolgármester-helyettes. A döntés nemcsak az iskolaigazgatókat, hanem nagy valószínűséggel Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is meglepte, az új közoktatási törvény ugyanis éppen a hat és nyolc évfolyamos középiskolák szerepét erősítené.

Idén is megjelentette a hazai középiskolák eredményességi mutatóit a Köznevelés című oktatási hetilap: a lista élén az előző évekhez hasonlóan a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium áll, de dobogós helyezést szerzett a szintén fővárosi ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és a győri Révai Miklós Gimnázium is. A rangsorról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Nem véletlenül. Az 1989/1990-es tanévben éppen Hoffmann Rózsa – akkor még a Németh László Gimnázium igazgatójaként – indította útjára az ország első nyolcosztályos gimnáziumi képzését, és ma sem csinál titkot abból, hogy szerinte szükség van az oktatásban ezekre az eltérő képzési formát nyújtó iskolákra. „A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok nemcsak Magyarországon, de a világ más országaiban is elsősorban a tehetséggondozás intézményei. Főként azoknak a diákoknak érdemes a képzés ezen formáját választani, akik kifejezetten jó képességűek, akik számára öröm és szükségszerűség az átlagot meghaladó mennyiségű és tempójú tanulás” – mondta Hoffmann Rózsa.

A hatosztályos képzést is kínáló budapesti Veres Pálné Gimnázium igazgatónője szerint is nélkülözhetetlenek ezek az iskolák. „Vannak olyan gyerekek, akik már tizenkét évesen képesek önállóan tanulni. Nekik ajánljuk a hatosztályos gimnáziumot, hiszen ők sokkal eredményesebben kezdik meg a felkészülést az érettségire ebben a környezetben, mint az általános iskolában” – magyarázta Oporné Fodor Mária.

Tény, hogy a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok diákjai rendre dobogós helyet szereznek a tanulmányi versenyeken, de a végzősök felsőoktatási felvételi aránya is évről évre lehagyja a négyosztályos középiskolákét. A Köznevelés gimnáziumi rangsorának első tíz helyezettje közül kilenc indít hat- vagy nyolcosztályos képzést: többek között az évek óta taroló Fazekas Mihály Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium és a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gimnáziuma.

Sokat spórolhat a főváros: befellegzett a hatosztályos gimnáziumoknak?

Bár az iskolák szakmai munkájának magas színvonalát a fővárosi önkormányzat is elismeri, pedagógiai szempontból kifogásolja a hagyományostól eltérő képzési formákat – ezért nem támogatja a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok alapítását a jövőben. „Ezek az intézmények mind a tanulókat, mind a szülőket korai iskola- és pályaválasztás elé állítják, ezért egy jó eredményeket elérő tanuló esetében egy sikertelen megmérettetés nem biztos, hogy pozitív következményeket von maga után” – magyarázta kérdésünkre Csomós Miklós főpolgármester-helyettes. A Veres Pálné Gimnázium igazgatónője szerint azonban ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hiszen számos tizenkét éves diáknak nem okoz nehézséget a jövője szempontjából hasznos próbatétel.

Persze nemcsak pedagógiai, hanem anyagi okok is állnak a főváros döntése mögött – ezt Csomós Miklós sem tagadja. „Míg az alapfokú oktatás ellátása a kerületi önkormányzatok feladata, a középfokú oktatásért a főváros felel” – magyarázta a főpolgármester-helyettes. Vagyis a fővárosi önkormányzat jobban jár, ha minél több diák marad nyolc évig az általános iskolában, ahelyett, hogy már tíz- vagy tizenkét évesen gimnáziumba iratkozna.

Oporné Fodor Mária szerint azonban nem a jól működő hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rovására kellene kezdeni a takarékoskodást, hanem például a nulladik évfolyamok számának csökkentésével. „A nyelvi előkészítő osztályokba jelentkező diákok összesen 13 évet járnak iskolába, mielőtt leérettségiznének. Hatékony nyelvtanítás folyik a hatosztályos gimnáziumokban is: az itt végző diákok viszont csak 12 évig tanulnak, így összességében kevesebbe kerül az oktatásuk” – érvelt az igazgatónő. Csomós Miklós egyébként már korábban bejelentette: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok mellett a nulladik évfolyamot indító intézmények szakmai tevékenységét is kiemelt figyelemmel vizsgálják meg a közeljövőben.

Az új közoktatási törvény rendezi majd a helyzetet?

Kérdés, milyen következményekkel járhat, ha nem alapítanak több hat- és nyolcosztályos gimnáziumot a fővárosban. Az oktatásért felelős államtitkár szerint nem megoldás, ha a hagyományos 8+4 éves oktatási rendszerbe kényszerítik azokat a gyerekeket, akiknek jobban megfelelne a 4+8 illetve a 6+6 éves képzési forma. „Ezek az iskolák speciális célt szolgálnak: a tehetséggondozást, amire a felzárkóztatás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani” – mondta Hoffmann Rózsa. Ezért az új közoktatási törvény koncepciója szerint ezekben az iskolákban heti két órával megemelik a kötelező tanítási órák számát, és az eddigi kettő helyett három idegen nyelvet tanulnak majd a diákok.

Az oktatásért felelős államtitkár a főváros hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzéssel kapcsolatos terveire úgy reagált: az új közoktatási törvény elfogadása előtt nem tart helyesnek semmilyen hosszútávra elkötelező iskolaügyi döntést. „Az új jogszabály koncepciója rendezi a kialakult helyzetet” – ígérte Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy a rendszer felülvizsgálatakor szigorú minőségi követelményekhez kötik majd a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működtetését.

Szűcs Dóra
eduline