Félévenként akár tíz-tizenkétezer forintos plusz költséget is jelenthet a családok számára az erdei iskola, a kulturális hozzájárulás és a fénymásolási díj – pedig ezekért az iskolák elvileg nem kérhetnének pénzt a szülőktől. Az Eduline utánajárt, kötelező-e befizetni az osztálypénzt, a gyümölcspénzt és a higiéniai hozzájárulást.
Kínos incidenssel zárta júniusban az előző tanévet a Zala megyei Lenti Lámfalussy Sándor Szakközép- és Szakiskolája. Tizennégy diák kénytelen volt bizonyítvány nélkül hazatérni az évzáró ünnepségről, mert bár érdemjegyeiket ugyanúgy megszerezték, mint 435 társuk, nem fizették be a szappan- és kéztörlőhasználatért szedett ötszáz forintos hozzájárulást, a diákköri tagság szintén ötszáz forintos díjával maradtak adósak, vagy éppen a szüleik tartoztak a munkaközösségnek egy- vagy többhavi osztálypénzzel.
Nem ez volt az egyetlen ilyen eset az elmúlt években. Az oktatási jogok biztosát minden tanév végén több szülő keresi meg olyan panasszal, hogy az iskolák a notórius nem fizetőknek – legyen szó akár osztálypénzről, akár fénymásolás- vagy sporthozzájárulásról – nem adják ki a bizonyítványt, amíg a szülők nem rendezik a tartozásokat. Pedig Aáry-Tamás Lajos ombudsman szerint az oktatási intézmények semmilyen indokkal nem tarthatják vissza a bizonyítványt – még akkor sem, ha a diákok tíz-húszezer forinttal tartoznak. Az osztálypénz fizetését ugyanis egyetlen iskola sem teheti köteletővé. „Kizárólag a szülők dönthetnek arról, hogy gyűjtenek-e pénzt tanításon kívüli programokra, gyümölcsre, tantermi dekorációra vagy éppen egy közös fagyizásra. Az összegyűjtött pénz kezelése is az ő feladatuk, hiszen az nem az iskola költségvetését gyarapítja” – mondta az Eduline-nek az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos hozzátette, a szülő akkor is mondhat nemet az osztálypénz fizetésére, ha a többség megszavazza az összeget. Ha sok családnak okoz problémát a havi egy-kétezer forintos kiadás, úgy is dönthet a szülői munkaközösség, hogy az adott tanévben egyáltalán nem kérnek osztálypénzt a diákoktól.
Akár fizetnek, akár nem, bizonyítványt kapniuk kell
Erre azonban ritkán kerül sor – pedig az Eduline által megkérdezett pedagógusok szerint az elmúlt években egyértelműen megnőtt azoknak a szülőknek a száma, akik csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tudják befizetni az óvodákban és általános iskolákban általában havi 500 és 1000, a középiskolákban pedig 1000 és 2000 forint közötti összeget. „Az osztálypénz fizetése egy bebetonozódott iskolai szokás. A szülői értekezleteken általában szóba sem kerül az a kérdés, hogy szedjenek-e pénzt vagy sem, hanem inkább az összeg nagyságáról vitáznak” – mondta Fodor Zsuzsa fejlesztőpedagógus.
Kréta, szappan és wc-papír: nem kötelező hozzájárulni a költségekhez
Kréta, dekorációs anyagok, szappan és wc-papír – a legtöbb általános- és középiskola általában ehhez kér félévenként négy-ötszáz forintos hozzájárulást a szülőktől. Igaz, a oktatási, kulturális vagy higiéniai díj néven futó összeg befizetését az osztálypénzhez hasonlóan nem lehet kötelezővé tenni. „Az iskola fenntartójának kötelessége biztosítani az alapvető higiéniai feltételeket és a tanításhoz szükséges eszközöket, ezt nem fizettetheti ki a diákok családjával. Vagyis az osztályfőnök vagy az igazgató megkérheti a szülőket arra, hogy segítsenek beszerezni ezeket az eszközöket, de fizetésre senkit nem kötelezhet” – mondta Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke.
A fénymásolási hozzájárulásról már megoszlanak a vélemények – az oktatási jogok biztosa szerint nem mindegy, hogy milyen célra használják a fénymásolatokat. „Megértem azokat a szülőket, akik felháborodnak a fénymásolási díjon, ha a tanár a tankönyv használata helyett inkább más kiadványokból másol ki oldalakat. Hiszen így a családok kétszer fizetnek ugyanazért: egyszer megveszik a tankönyvet, egyszer pedig kifizetik a fénymásolást. De ha a fénymásolatokkal többletszolgáltatást nyújt az iskola, mert például az otthon hagyott könyvek helyett, esetleg valamilyen diákverseny miatt használja a fénymásolót, akkor már kérhet pénzt. Ez azonban nem lehet több mint az adott szolgáltatás költsége, vagyis nem profitálhat belőle az oktatási intézmény” – magyarázta Aáry-Tamás Lajos.
Kirándulásra, fagyizásra, felújításra és szappanra - mire szednek pénzt az iskolák?
Az Eduline által megkérdezett szülők számításai szerint a legnagyobb kiadást a testnevelésórákon oktatott „extra” sportágakért, például úszásért, síelésért vagy korcsolyázásért kifizetett díjak, valamint az erdei iskola tíz-tizenötezer forintos költsége jelenti. A közoktatási törvény 2003-as módosítása szerint ezekért sem kérhet pénzt az iskola a szülőktől – legalábbis akkor nem, ha az erdei foglalkozásokon vagy éppen az uszodában olyan követelményekre készítik fel a diákokat, amelyek beszámítanak a félévi vagy az év végi osztályzatba. A „mezei” osztálykirándulásokat persze a szülők is finanszírozhatják, ám az intézmény pedagógiai programjának mindenképpen tartalmaznia kell, hogy mit fizet a fenntartó, és mit kell állnia a családoknak.
Osztálypénz, higiéniai hozzájárulás és ballagási költségek: mennyi az annyi?
Az Eduline kiszámolta, összesen mennyi kiadást jelent a szülőknek az osztálypénz, a higiéniai és oktatási hozzájárulás, valamint a ballagás és a szalagtűző költsége – az általános iskola első osztályától az érettségiig. Tizenkét év alatt – ha havi ezer forintos összeggel számolunk – összesen 120 ezer forintot fizetnek be a családok az osztálypénz kasszájába, ezenkívül legalább 12 ezer forintnyi higiéniai, fénymásolási és egyéb hozzájárulásra számíthatnak. A legköltségesebb tanév egyértelműen az érettségi éve: a szalagtűző, a tablókészítés és a ballagási ruha ugyanis legalább húsz-harmincezer forintba kerül.
Szabó Fruzsina
eduline
