Október 1-ig lehet jelentkezni a 2010/11-es tanévre meghirdetett Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekre (OKTV-kre). Aki valamelyik tárgyból döntőbe kerül, az már kiemelkedően jónak számít, ha pedig bekerül az első tízbe, lényegében már az egyetemen érezheti magát. Az OKTV-ken kívül azonban vannak más versenyek is, érdemes a felvételi eljárásban beszerezhető pluszpontok miatt is körbenézni.

A tavalyi évben összesen húsz tantárgyból írt ki OKTV-t az illetékes minisztérium, idén huszonegyből. Az hagyományos középiskolai tárgyak mellett mára természetes, hogy rendeznek OKTV-t például drámából és filozófiából is. A versenyek mindig három fordulósak, melyből az első november közepén kerül megrendezésre. A második, illetve a harmadik kört februárban, és áprilisban tartják, ezek tehát átcsúsznak már a következő évre. Az első fordulóból hagyományosan a nevezők tíz százaléka jut tovább, a döntőre pedig ötvenen maradnak.

 A “hagyományos” tárgyakon felül lehet még a legtöbb nemzetiségi nyelvből is indulni. Utóbbiaknál azonban mindig kritérium, hogy olyan gyerek nem indulhat, akinek valamelyik szülője az adott nyelv anyanyelvi beszélője. Hasonlóképpen nem versenyezhet élő idegennyelvből az a diák, aki 12 éves kora után legalább egy évig az adott nyelvet beszélő országban élt. Az OKTV-ket 11-től,13-ik évfolyamos diákoknak rendezik, akik még nem érettségiztek az adott tárgyból. Az országos döntőn az első tíz helyen végzett tanulók - a tekintélyes versenynek kijáró elismerés mellett - többletpontokat is szereznek egyetemi felvételijükhöz.

Fontos, hogy tárgyanként legfeljebb egy OKTV, SZÉTV vagy TUDOK versenyen elért eredmény alapján járhat a többletpont, tehát nem lehet a pontokat ilyen módon halmozni, viszont a versenyeredményekért járó plusz nem évül el. Értelemszerűen a többletpont csak akkor jár, ha a diák olyan területen kíván továbbtanulni, ahol a kötelezően előírt érettségi tárgyak közt szerepel az is, amelyből a helyezést elérte. 2008-ban egyébként még az OKTV-helyezettek mentesültek az adott tárgyból az érettségi vizsga alól, 2009-től azonban már "csak" a többletpont jár, érettségizni el kell menni.

Az OKTV-versenyeken elért helyezésekért kapott többletpontok a következőképpen alakulnak:

- 1-10. helyezésért 80 többletpont,
- 11-20. helyezésért 50 többletpont,
- 21-30. helyezésért 25 többletpont adható.

(Részletes felvételi pontszámító-kalkulátorunkat, a kapható többletpontokkal együtt itt találod.)

Tudományok

Az OKTV-ken kívül azonban rengeteg más verseny is létezik országszerte, melyek közül nem egy hasonlóan kiemelkedő rangot szerez a rajtuk jól szereplő diákoknak. (Ezek legtöbbjére szintén ősszel lehet nevezni, itt található egy felsorolás.) Az egyel fiatalabb korosztályt hívja harcba például a tatai Eötvös József Gimnázium által életre hívott Öveges József Emlékverseny, melynek célja, hogy a 9-10. évfolyamos gyerekek érdeklődését a matematika, a fizika, és nem utolsó sorban a környezetvédelem felé fordítsa. Ezen a versenyen az első fordulót követően már nem egyénileg, hanem négy fős csapatokban versenyeznek a diákok, ami a tudománnyal összefüggő készségeiken túl az együttműködést és a csapatban való munka képességét is erősíti.

Az informatikai versenyek talán legkomolyabbika a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástecnikai Verseny. A három fordulós, általános- és középiskolások számára is kiírt versenyt 1985-től rendezik meg, a diákoknak pedig behatóan számot kell adniuk analitikus gondolkodásból, illetve programozási ismereteikről. A döntőt az ELTE számítástechnikai termeiben rendezik, ahol a legjobbaknak öt órán keresztül kell különböző programozási feladatokat megoldaniuk.

Szintén a mérnöki tudományok iránt érdeklődő középiskolásoknak szól az Országos mobilrobot programozó verseny. Meghirdetője a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara és kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium. 9-től 12-ik évfolyamig nevezhetnek rá a diákok, 2-4 fős csapatokban. A csapatoknak nem kötelező egy gimnáziumból összeállni, a lényeg, hogy közösen tervezzenek meg egy pályamunkát. Ennek lényege, hogy tetszőlegesen épített robotokra kell kommunikációs programot írniuk. Laikus fülek számára pedig még ennél is ijesztőbben hangzik a döntőben elvégzendő feladat leírása. Itt ugyanis a csapatoknak egy előre elkészített terepasztalon kell akadálypálya jellegű feladatokat megoldaniuk oly módon, hogy egy összeépített robotra kell helyben programokat írniuk.

Zeneírás és mintázás

Az alap tantárgyakra és a szigorúan vett tudományra épülő versenyek mellett szerencsére egyre több művészeti tárgyú és kreatív megmérettetésen is részt vehetnek a diákok országszerte. A  debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskola által szervezett Országos Mintázás versenyt például - ki hitte volna - a következő év áprilisában már 14. alkalommal rendezik meg. A verseny feladatai között szerepel például egy életnagyságú portré mintázása agyagból, élő modell alapján. Ehhez a versenyzőknek nyolc óra áll rendelkezésükre. A másik feladat sem kevésbé izgalmas, itt a  résztvevők egységesen azonos számú és formájú hungarocell elemből (és kiegészítő anyagból: drót, hurkapálca, festék, ragasztó) egy meghatározott témára vagy fogalomra plasztikai megoldást készítenek.

A mintázáshoz hasonlóan zeneszerzés versenyen sem azok a diákok vesznek részt valószínűleg, akik gyors elismerésre vágynak, hanem sokkal inkább azok, akik vágyat éreznek magukban arra, hogy a bennük rejlő kreatív képességeket egy értő és szakmai közegben csiszolhassák tovább. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium által idén ötödik alkalommal megrendezett zeneszerző veseny. Pályázhat az ország valamennyi zeneművészeti szakközépiskolai tanulója, egy-egy önálló pályaművel, melyet az iskolákban oktatott hangszerek tetszőleges összeállítására komponál, de a bírálók elfogadnak ötszólamú kórusművet is.

Kanaki Anna

eduline