A parlament előtt vannak már a Fidesz-KDNP közoktatással kapcsolatos törvénymódosítási javaslatai, melyeket hamarosan el is fogad majd az új országgyűlés. A javaslatcsomag három önálló elemet tartalmaz, melyek külön-külön és egyenként is a közoktatás rendjét, valamint a pedagógusok tekintélyét hivatottak erősíteni. Eszerint 2010 szeptemberétől újra lesz osztályozás és buktatás alsótagozatban, iskolába járáshoz kötik a családi pótlék kifzetést, és nagyobb büntetési tétellel sújtják a pedagógusokat bántalmazókat.

Nem elég hatásos a szöveg

„A jelenlegi kormányzat oktatási szakembereinek meggyőződése az, hogy a szülők nagy többsége nem érti meg a szöveges értékelést, ezért kell újra jegyeket adnunk. Ez nagyjából annyit jelent, hogy analfabétának tartják a szülőket, ami – valljuk be – igen sértő gondolat” – fejti ki véleményét Eszter, aki egy budapesti iskolában tanítónő.

Ennél fontosabb szempont azonban, hogy a kormány oktatáspolitikusai úgy ítélték meg, hogy a kötelező osztályozás megszűntetése rossz hatással volt a gyerekek (és szüleik) normafelfogására. „Az osztályozás eltörlése elmosta a kontúrokat, és a könnyebb ellenállás irányába vitte a gyerekek munkáját és mindennapi életét” – fogalmaz dr. Hoffman Rózsa a KDNP képviselője, aki az eljövendő kormányzati ciklusban államtitkári rangban áll majd az oktatás-irányítás élén. Épp ezért a jövőben a kormányzat lehetővé kívánja tenni, hogy a „régi szisztéma” szerint, jegyekkel lehessen értékelni a tanulók teljesítményét - álláspontjuk szerint hozzájárulhat majd a kisdiákok felelősségtudatának erősödéséhez.

„Eddig is adhatott jegyet, aki akart, de valamilyen szinten legalább kötelező volt a tanárokra nézve, hogy végig is gondolják, kinek milyen osztályzatot adnak. Persze sokan nem szerették a szöveges értékelést, mert jóval nagyobb időráfordítást követel, mint az osztályzás – akik így gondolkodtak, azok most örülni fognak.  A gond csak az, hogy ezek a pedagógusok a múltban sem fordítottak, és a jövőben sem fognak kellő figyelmet fordítani a diákjaikra, ennek ugyanis semmi köze ahhoz, hogy milyen módszerrel értékelünk” – teszi hozzá Eszter.

Ösztönöz, vagy traumatizál?

A buktatás visszaállítása – ha lehet – még problematikusabb kérdés, e körül igen heves viták folytak és folynak. Az eddig érvényben lévő szabályozás szerint az általános iskola alsó tagozatán a tanár kizárólag a szülő belegyezésével kötelezhette a gyereket évismélésre; ez fog most változni. Az új rend szerint a végső szó immáron nem a szülőknél lesz, hanem a tantestületnél, és így a buktatás visszakerül oda, ahonnan indult: az iskola hatáskörébe. „Azért kívánjuk ismét lehetővé tenni az évismétlést a második osztály után, mert ezzel a munkavégzésre való nevelést kívánjuk szolgálni.  Évszázadokon keresztül lehetett így tanítani és most is lehet majd. A normális adottságú, normális körülmények között élő gyerek meg tudott tanulni írni-olvasni, számolni a második osztály végére, és ezután is meg kell tanulnia. Az évismétlés tehát a gyermek érdekében hozott szakmai döntés, nem pedig rosszindulatú büntetés” – vélekedik dr. Hoffman Rózsa.

De mi van azzal, aki nem „normális” képességű? „Egyáltalán mi az, hogy normális? Itt teljesen eltérő fejlődésű, neveltetésű és kulturális hátterű hét-nyolc-kilenc évesekről beszélünk, akik közül nem egynek életreszóló traumát okozhat, ha leírják őt egy jeggyel, amely mögött nincs egy mondatnyi észrevétel sem arról, hogy vajon mi húzódhat meg az ő átlag alatti teljesítménye hátterében” – vitatkozik dr. Hoffmannal az általunk megkérdezett tanítónő.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ugyanakkor szintén úgy véli, hogy szükség van a buktatás visszaállítására. Az ő álláspontjuk szerint a pedagógusokra nézve megalázó az a helyzet, hogy a szülő dönti el, ismételjen-e évet a gyerek, vagy sem. Következésképp a PSZ üdvözli és támogatja a törvénytervezetet.

Családi pótlék természetben

Várhatóan augusztus 30-tól lép életbe az a törvény, amely szerint csak természetben lesz folyósítható a családi pótlék abban a háztartásban, ahol az iskoláskorú gyerek ötvennél több igazolatlan órát gyűjtött össze a tanév során. Ilyen esetekben a jegyző elrendeli majd a gyerek védelembe vételét, és intézkedik, hogy a juttatás fél éven keresztül természetben érkezzen a családhoz. Arról egyenlőre nem lehet tudni, hogy a szankcionálás miként fog megvalósulni, és hogy mire terjed ki a természetbeni juttatás fogalma.

Az viszont szintén szavazásra vár – és mint ilyen elfogadottnak tekinthető, hogy a pedagógusok bántalmazása súlyosabb elbírálás alá fog esni, itt a büntetési tétel alsó határát várhatóan egy évre emeli majd az országgyűlés a közelgő szavazáson.

Kanaki Anna

eduline