"Szüzességet fogadtam az apámnak" Közoktatás
Eduline

"Szüzességet fogadtam az apámnak"

Normális dolog-e az, ha egy 12 éves lány az apja kezét fogva arra esküszik fel, hogy házasságig nem fog szexuális életet élni? Amerikában a különböző szüzességi mozgalmak olyannyira népszerűek, hogy már komoly politikai, szociológiai vitákat korbácsolt az önkéntes szexmegvonás. Egy most megjelent tanulmány viszont állítja: a fogadalmat tevő fiatalok és "normális" társaik lényegében ugyanolyan életet élnek, tehát nem kell túl komolyan venni az ünnepélyes eskütételt

A nyugati államok fiatalokkal foglalkozó szakértői már az ezredforduló előtt egyetértettek abban, hogy az a fajta szexuális oktatás, ami még a 80-as, 90-as években többé-kevésbé bevált mára több mint  idejétmúlt. Az internet elterjedése után a száraz biológiai előadások és a szülői felvilágosítás szinte teljesen haszontalanná vált. Megjelentek a liberálisabb oktatási formák, amelyek már nem prédikáltak, inkább a megelőzésre fektették a hangsúlyt, és felhívták a figyelmet a fogamzásgátlás módszereire. Ám a várt eredmény - vagyis hogy csökken a tini terhességek, és nemi betegségek száma és nő a fiatalok felelősségtudata - elmaradt, így a nyugati országok, (főleg Amerika) megint csak változtatásra kényszerült, ezúttal teret (és támogatást) adtak azoknak a jórészt vallási mozgalmaknak, amelyek a szüzességet támogatják.

A világ legnagyobb szüzességi mozgalma is a tengerentúlról indult 1996-ban. A Silver Ring Thing – Ezüstgyűrű mozgalmat Denny Pattyn alapította az arizonai Yumában. Az evangélikus lelkész ezzel a módszerrel akart az egyre gyakoribb tini terhességeknek és a szexuális úton terjedő betegségeknek gátat szabni, és pontosan ráérzett hogy mivel lehet a fiatalok figyelmét felkelteni.

A SRT a srácoknak egy bizarr ceremóniát rendez, amely inkább hasonlít valamilyen pop koncerthez, mint egy vallási vagy mozgalmi beavatáshoz. A fiatalokat ütemes zene és diszkófények kísértetében lelkiző beszédekkel, humoros paródiákkal és vallási propaganda-szlogenekkel próbálják meggyőzni, hogy tegyenek szüzességi fogadalmat. Ezután kapnak egy ezüstgyűrűt, ennek viselésével jelzik a másik nemnek, hogy "mire nem hajlandók" a házasságig.

A SRT-hez egyébként azok is cstlakozhatnak, akik már túl vannak az első éjszakán, de azt később komolyan megbánták. A mozgalom bevezette a második szüzesség fogalmát, így azok is viselhetik a gyűrűt és felesküdhetnek a házasságig tartó absztinenciára akik "technikailag" már nem szüzek.

A másik Amerikából Európa fele terjedő mozgalom a Purity Ball, vagyis az apák és a szüzek bálja, amely a szüzességgel kapcsolatban a szülői felelősségre fekteti a hangsúlyt. Szerintük a lányok jövőjének és tisztaságának a kulcsa az apák kezében van, mert a velük való viszony a meghatározó a párválasztásra nézve.

A Purity Ball összejövetelek ugyancsak keresztény vallási értékeken alapulnak, és évente kerülnek megrendezésre. A bál része az új tagok beavatása, ilyenkor a lányok beszédet intéznek az apjukhoz, melyben szüzességi fogadalmat tesznek a házasságig, és az apák pedig arra kötelezik magukat, hogy jó példát mutatnak és "védik a lányuk testi és lelki tisztaságát".

Az apa-lánya kötelék erősítése tényleg óriási dolog, de a szakértő kritikusok szerint egy ilyen kapcsolatnak nem kellene tovább terjednie egy-két kettesben eltöltött programnál és rengeteg bensőséges beszélgetésnél. Az apa-lánya kapcsolatnak nem szabad eljutnia addig a szintig, hogy a lányok átengedjék az életük irányítása feletti kontrollt az apjuknak, mert ez olyan mintha visszafele haladnánk a történelembe.

„Ha a szüzességünk megőrzését rábízzuk az apánkra, akkor gyakorlatilag feladjuk az ellenőrzést az egész szexualitásunk és szabadságunk felett, főleg hogy a házasság értelmében erényeink vigyázása apánk után a jövendőbelink fejére száll. Úgy tűnik ebben a folyamatban, mindenki fontos csak mi nem” -mondja Eve Ensler feminista a Purity Ballról, és ezzel az állásponttal mi sem vitatkozhatunk. Az Ezüstgyűrű mozgalmat több kritika is érte az elmúlt időszakban, legutóbb pedig az állami támogatást is megvonták tőlük, mivel  a hatóságok úgy látták, hogy az absztinenciára buzdító programok áltudományos téveszméket és hamis információkat terjesztettek.

A szakértők egy része egyetért abban, hogy a szüzességi fogadalom majhogynem hatástalan a szexualitás kordában tartására, sőt sokan a "kiskapukat" keresve az anális és az orális szexet kezdték preferálni. A mozgalmak által hirdetett - és gyakran nem éppen tudományos alapokon nyugvó - tanácsok ráadásul visszavetik a szexuális fertőzések elleni védekezésben eddig elért eredményeket, amely óriás mértékben felgyorsította a nemi betegségek terjedését.

A Times amerikai hetilap nemrégiben közölt egy tanulmányt amelyben ezer (ebből 300 szüzességi fogadalmat kötött) fiatal szokásait vizsgálták. Janet Rosenbaum, a Johns Hopkins' Bloomberg Iskola kutatója végezte a vizsgálatot, és arra a következtetésre jutott, hogy a szüzességet fogadó tinik szexuális élete lényegében ugyanolyan mint a többi "normális" gyereké. A tanulmány meglepetése azonban mégsem ez volt, hanem hogy a szexuálisan aktív szüzességi fogadalmat tevők sokkal kevésbé voltak hajlandó óvszert használni, mivel az SRT mozgalom azt hirdeti, hogy a gumi hatástalan a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben.

„Alapvetően nem a fiatalok szüzesség-fogadalmával van a probléma, hanem azzal, hogy azok a mozgalmak, amelyek az önmegtartóztatást hirdetik azt a képzetet is keltik, hogy a védekezésről való felvilágosítás és fogamzásgátlók szabad használata szexre buzdítja a fiatalokat, így ezek ellen beszél.” - mondta Rosenbaum a Timesnak. Szerinte az is komoly probléma, hogy sok szülő is ehhez hasonlóan gondolkodik. Pedig a kutató pszichológus szerint a megoldás kulcsa igenis a szülői párbeszédben lehet, komoly beszélgetésekben, ahol a szülő akár arra is képes, hogy megmutassa a gyerekének a kondom használatát. Rosenbaum figyelmeztet, hogy azt még egyetlen témába vágó kutatásnak sem sikerült bizonyítania, hogy egy ilyen "gumis" gyakorlat a gyereket szexre bátorítaná, maxiumum annyi történhet, hogy elkezdődik egy nyílt és bensőséges párbeszéd a szülő és a gyereke között.

Krisztina O'Brien