Közoktatás

Egyetem lesz jövőre a BMF Közoktatás
Edupress

Egyetem lesz jövőre a BMF

Teljesítette a felsőoktatási törvényben az egyetemekkel szemben megfogalmazott elvárásokat a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF), hiszen három képzési területen jogosult mester-, illetve egy tudományterületen doktori képzés indítására, oktatóinak, kutatóinak pedig 38 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik - olvasható az Óbuda újság keddi lapszámában megjelent, Rudas Imre rektorral készített interjúban. A tervek szerint 2010-ben Óbudai Egyetem néven folytatja tovább működését az intézmény.

Albérlet vagy kollégium: mutatjuk, melyik mennyibe kerül

Minden második magyar egyetemista dolgozik a tanulmányai mellett – ilyen lehetőségeitek vannak

Tandíj, ösztöndíj, fizu – ezért fontos a megfelelő diákszámla kiválasztása az egyetemkezdés előtt

Túlélőkalauz gólyatáborhoz: így készüljetek

Óbudai Egyetem néven működne a BMF
A rektor az óbudai lapnak elmondta: a BMF központja megalakulása óta Óbuda, itt épül fel az új központi épület, és a felújításra váró 400 fős kollégiuma is itt található. A főváros történetéből pedig kiemelte: a város első egyetemét, az Óbudai Egyetemet és egyben az ország második egyetemét Zsigmond király alapította meg 1395-ben, majd alapította újjá 1410-ben. Tervei szerint a hatályos felsőoktatási törvény alapján 2010-ben, az Óbudai Egyetem újraalakításának 600 éves évfordulóján alakulna meg az ország második egyetemének szellemiségét továbbvivő, új Óbudai Egyetem.

A felsőoktatási törvény szerint "egyetem az a felsőoktatási intézmény, amely két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik" - olvasható a lapban.

edupress
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.

Rovatainkból ajánljuk